A trójai faló legendája: mi igaz a híres történetből?
Tíz évig tartó ostrom, párbajozó hősök és egy hatalmas faló, amelynek gyomrában görög harcosok várják, hogy leszálljon az éj. Homérosz Iliásza és Odüsszeiája több mint két és fél évezrede formálja azt, ahogyan Trójára gondolunk. A híres faló létezésére nincs bizonyíték, a régészet azonban sokat elárult arról a városról és korról, amelyből a legenda megszülethetett.
A mai Törökország nyugati részén fekvő Hisarlıkot régóta az ókori Trója helyszíneként azonosítják. A város a Dardanellák közelében épült, így fontos útvonalakat ellenőrizhetett az Égei- és a Fekete-tenger között. Fekvése és monumentális erődítései alapján Trója a térség egyik jelentős központja lehetett. A lelőhelyet a 19. században Heinrich Schliemann német kereskedő és amatőr régész tette világhírűvé. Szilárdan hitt abban, hogy Homérosz művei valós eseményeket őriznek, ezért az Iliásszal és az Odüsszeiával a kezében kezdett ásatásba. Megszállottsága világhírűvé tette a lelőhelyet, a feltárás során azonban pótolhatatlan régészeti rétegeket pusztított el.
Schliemann úgy vélte, hogy Homérosz Trójája a halom legmélyén rejtőzik, ezért gyorsan és mélyre ásott. Az általa Priamosz király kincsének nevezett aranyékszerekről és értéktárgyakról később kiderült, hogy nagyjából ezer évvel régebbiek annál a korszaknál, amelyhez a trójai háborút kapcsolni szokás.
A kutatók ma már tudják, hogy Hisarlık nem egyetlen város romjait rejti. A települést évezredeken át újra és újra felépítették, ezért több egymásra rakódó városréteg alakult ki. A feltételezett trójai háború nyomait elsősorban a késő bronzkori Trója VI és Trója VII maradványai között keresik. Ezekből a korszakokból monumentális mészkőfalak, erődítések és őrtornyok maradtak fenn. A régészek tűzvészek és pusztítás nyomait is megtalálták, bár nem minden esetben lehet eldönteni, hogy háború vagy természeti katasztrófa okozta-e őket.
Az egyik újjáépítés után a város szerkezete is megváltozott. A házak sűrűbben épültek egymás mellé, a padlóba pedig nagyméretű tárolóedényeket süllyesztettek, amelyekben gabonát, bort vagy olajat tarthattak. Ez arra utalhat, hogy a lakók hosszabb bizonytalanságra vagy akár ostromra készültek.
Nyílhegyeket, kardokat, parittyalövedékeket és páncéldarabokat is találtak a lelőhelyen, írja a HistoryExtra. A leletek arra utalnak, hogy a város történetét fegyveres konfliktusok is alakíthatták. Arra viszont nincs elegendő bizonyíték, hogy valóban lezajlott volna az a tíz évig tartó ostrom, amelyet a görög mondakör megőrzött.
A legenda legismertebb eleme mögött egyelőre sem régészeti lelet, sem korabeli írott forrás nem áll. Elképzelhető, hogy a történet egy mára elveszett esemény emlékét őrizte meg, de az is lehet, hogy az évszázadokon át formálódó görög mondakör egyik legemlékezetesebb motívuma. A régészet egy gazdag, erősen védett és többször elpusztított várost tárt fel. Hogy ennek történetéből mennyi őrződött meg a trójai háború legendájában, továbbra sem tudjuk biztosan.
Olvasd el ezt is!