A mai Törökország nyugati részén fekvő Hisarlıkot régóta az ókori Trója helyszíneként azonosítják. A város a Dardanellák közelében épült, így fontos útvonalakat ellenőrizhetett az Égei- és a Fekete-tenger között. Fekvése és monumentális erődítései alapján Trója a térség egyik jelentős központja lehetett. A lelőhelyet a 19. században Heinrich Schliemann német kereskedő és amatőr régész tette világhírűvé. Szilárdan hitt abban, hogy Homérosz művei valós eseményeket őriznek, ezért az Iliásszal és az Odüsszeiával a kezében kezdett ásatásba. Megszállottsága világhírűvé tette a lelőhelyet, a feltárás során azonban pótolhatatlan régészeti rétegeket pusztított el.
Schliemann úgy vélte, hogy Homérosz Trójája a halom legmélyén rejtőzik, ezért gyorsan és mélyre ásott. Az általa Priamosz király kincsének nevezett aranyékszerekről és értéktárgyakról később kiderült, hogy nagyjából ezer évvel régebbiek annál a korszaknál, amelyhez a trójai háborút kapcsolni szokás.
A kutatók ma már tudják, hogy Hisarlık nem egyetlen város romjait rejti. A települést évezredeken át újra és újra felépítették, ezért több egymásra rakódó városréteg alakult ki. A feltételezett trójai háború nyomait elsősorban a késő bronzkori Trója VI és Trója VII maradványai között keresik. Ezekből a korszakokból monumentális mészkőfalak, erődítések és őrtornyok maradtak fenn. A régészek tűzvészek és pusztítás nyomait is megtalálták, bár nem minden esetben lehet eldönteni, hogy háború vagy természeti katasztrófa okozta-e őket.
Az egyik újjáépítés után a város szerkezete is megváltozott. A házak sűrűbben épültek egymás mellé, a padlóba pedig nagyméretű tárolóedényeket süllyesztettek, amelyekben gabonát, bort vagy olajat tarthattak. Ez arra utalhat, hogy a lakók hosszabb bizonytalanságra vagy akár ostromra készültek.
Nyílhegyeket, kardokat, parittyalövedékeket és páncéldarabokat is találtak a lelőhelyen, írja a HistoryExtra. A leletek arra utalnak, hogy a város történetét fegyveres konfliktusok is alakíthatták. Arra viszont nincs elegendő bizonyíték, hogy valóban lezajlott volna az a tíz évig tartó ostrom, amelyet a görög mondakör megőrzött.
A legenda legismertebb eleme mögött egyelőre sem régészeti lelet, sem korabeli írott forrás nem áll. Elképzelhető, hogy a történet egy mára elveszett esemény emlékét őrizte meg, de az is lehet, hogy az évszázadokon át formálódó görög mondakör egyik legemlékezetesebb motívuma. A régészet egy gazdag, erősen védett és többször elpusztított várost tárt fel. Hogy ennek történetéből mennyi őrződött meg a trójai háború legendájában, továbbra sem tudjuk biztosan.
Olvasd el ezt is!