Leonardo az 1470-es években festette meg Ginevra de’ Benci, egy gazdag firenzei bankár lányának arcképét. A finoman árnyalt arc megfestéséhez időnként az ujjait is használta: ennek nyomai ma is felfedezhetők a képen. A mű különlegessége azonban a hátoldalán is folytatódik, ahol egy gondosan felépített, jelképes kompozíció látható.
Középen borókaág helyezkedik el, amelyet babér- és pálmaág ölel körül. A boróka olasz neve, a ginepro Ginevra keresztnevére utal, míg a körülötte látható ágak a szellemi és erkölcsi erényeket jelképezik. A kompozíciót egy latin felirat egészíti ki: Virtutem forma decorat, azaz
Carla Glori olasz kutató 2010-ben vetette fel, hogy a mottó további jelentést is hordozhat. A felirat betűihez hozzáadta a boróka latin nevét, az iuniperus szót, majd anagrammákat, vagyis a betűk átrendezésével létrehozott mondatokat keresett.
Később ötven olyan latin mondatot állított össze, amelyek mindegyike tartalmazta a „Vinci” nevet. Glori értelmezése szerint ezek Ginevra életére és egy szerelmi történetre utalnak. Ez azonban a kutató elmélete, az anagrammák létezése önmagában nem bizonyítja, hogy Leonardo szándékosan rejtett üzenetet a festménybe.
A kép hátoldala azonban a titkosírás feltételezése nélkül is fontos nyomokat őriz. A babér és a pálma Bernardo Bembo, Firenze velencei követének személyes jelképei is voltak. Az infravörös vizsgálatok a ma látható felirat alatt az ő mottóját, az „Erény és becsület” szavakat tárták fel.
Mindez arra utal, hogy Bembo rendelhette meg a hátoldali kompozíciót. A portré így Ginevra és a hozzá közel álló diplomata kapcsolatáról is mesélhet, bár a megrendelés pontos körülményei továbbra sem tisztázottak.
Olvasd el ezt is!