Több antik főzőedényre bukkant rá nemrég egy régészcsoport a kelet-kínai Csöcsiang (Zhejiang) tartományban található Shangshanban. A kutatók remélik, hogy felfedezésük által jobban megismerhetik a rizs erjesztésének kulturális és környezeti összefüggéseit.
A december elején közzétett kutatásban a tudósok tizenkét darab, a Shangshan-lelőhely korai szakaszából származó cserépedényt találtak, amelyeknek kora 10 évre datálható.
A leletek között különböző funkciójú edénytípusok találhatóak; egyeseket erjesztésre, míg másokat tálalásra, tárolásra, főzésre vagy feldolgozásra használhattak
– fejtette ki a tanulmány társszerzője, Jiang Leping, a kínai Zhejiang tartományi Kulturális Emlékek és Régészeti Intézet (ICRA) munkatársa.
Ezt is olvasd el! Egy kevés sörtől lesz tökéletes a házi kenyér
A fotó illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A kutatók részletesen elemezték a fazekak belső felületén található maradványokat, valamint a fazekas agyagot és a környezetükben lévő üledékeket is.
Különösen arra összpontosítottak, hogy azonosítsák az ezekben a mintákban található apró növényi fosszilis maradványok, keményítőszemcsék és gombák forrását.
A tudósok ezek során jelentős mennyiségű háziasított rizs maradványaira, valamint apró keményítőszemcsékre, Jób könnye gabona, tritikálé, makk és liliom fosszíliáira bukkantak. A régészek azt is megállapították, hogy a rizshéjat és a rizsleveleket a fazekasság előállításához használták, amely bizonyítja a rizs meghatározó szerepét az ősi kínai kultúrában.
Ez is érdekelhet! Már honfoglaló őseink is folyékony kenyérrel lazítottak? A magyar sör története!
A tudósok megjegyezték, hogy a keményítőszemcsék az enzimek általi lebomlás és zselésedés jeleit mutatták, amely az erjedésre jellemző folyamat egyik részeleme. Találtak emellett penészgombákat és élesztősejteket is, amelyek közül néhányat jellemzően a hagyományos sörfőzési módszerekben használnak indítóanyagként.
Ebből jutottak arra a következtetésre, hogy az edényeket rizsből készült sör főzésére is alkalmazhatták.
A háziasított rizs stabil erőforrást biztosított az erjesztéshez, míg a kedvező éghajlati viszonyok támogatták az erjesztési technológia fejlődését, amely a fonalas gombák növekedésére támaszkodott
– mesélte Liu Li, a tanulmány másik szerzője. Szerinte ezek az alkoholos italok központi szerepet játszhattak a rituálékban gazdag lakomák során a korai ázsiai közösségekben.
Forrás: Independent
