A helyiek Charlie No-Face, vagyis Arc nélküli Charlie, illetve Green Man, azaz Zöld Ember néven emlegették. A róla szóló történetek generációról generációra terjedtek Pennsylvania nyugati részén. Voltak, akik azt állították, hogy gyermekként villámcsapás érte, mások szerint egy erőműben történt radioaktív baleset miatt változott zölddé a bőre. A legmerészebb történetekben már természetfeletti lényként szerepelt, aki éjszakánként az országutakon bolyong. Az igazság azonban egészen más volt.
A Thrillist cikke szerint Raymond Robinson 1919-ben, mindössze nyolcévesen szenvedett súlyos balesetet a pennsylvaniai New Castle közelében. Nővérével és néhány barátjával sétált, amikor egy madárfészket pillantottak meg egy fa tetején, egy használaton kívüli villamospálya közelében. Ray közelebbről is meg akarta nézni a fészket, ezért felmászott a fára. Eközben azonban véletlenül hozzáért egy nagyfeszültségű vezetékhez, amely a régi villamosvonalat látta el árammal.
Bár a pálya már nem működött, a vezeték továbbra is feszültség alatt állt. Az áramütés olyan súlyos sérüléseket okozott, hogy a fiú elveszítette szemeit, orrát és ajkainak jelentős részét, fülei is súlyosan károsodtak, valamint egyik kezét is elveszítette. A történet különösen tragikus részlete, hogy ugyanennél a vezetéknél egy másik gyermek már az előző évben halálos áramütést szenvedett. Ray azonban csodával határos módon életben maradt.
A baleset után Robinson élete gyökeresen megváltozott. Súlyos sérülései miatt családja igyekezett távol tartani a kíváncsi tekintetektől, ő pedig hosszú éveken át elszigetelten élt. A család később egy kisebb lakrészt alakított ki számára a garázsban. Ray ennek ellenére igyekezett megtalálni azokat a tevékenységeket, amelyek örömet okoztak neki. Megtanult Braille-írást olvasni, régi gumiabroncsokból pénztárcákat és lábtörlőket készített, valamint szenvedélyesen rajongott a baseballért. A mérkőzéseket rendszeresen hallgatta rádión.
Idővel azonban egyre nehezebben viselte a bezártságot, ezért elkezdett hosszú sétákat tenni a környék országútjain. Mivel nem akarta, hogy az emberek megbámulják, többnyire éjszaka indult útnak. Ezekből a sétákból született meg a legendája.
Ray rendszeresen megfordult a Pennsylvania nyugati részén húzódó 351-es út mentén, ahol hamarosan különös történetek kezdtek terjedni róla. A helyi fiatalok egyre gyakrabban indultak éjszakai autózásra, hogy saját szemükkel láthassák az állítólagos szörnyeteget. Sokan sört és cigarettát vittek magukkal, mert tudták, hogy Robinson szívesen elfogadja ezeket.
Bár a külseje első pillantásra sokakat megrémített, akik közelebbről megismerték, gyakran barátságos, közvetlen emberként emlékeztek rá. A Green Man, vagyis Zöld Ember elnevezés eredetéről is több történet született. Az egyik elterjedt magyarázat szerint Ray bőre egy erőműben történt baleset miatt vált zölddé. Tisha York dokumentumfilmes kutatásai szerint azonban az elnevezésnek más oka lehetett. Robinson orrának helyén egész életében nehezen gyógyuló seb maradt, amely időnként elfertőződött és zöldes elszíneződést mutatott. A természetfeletti jelenségekről szóló történeteknek tehát nem volt valós alapjuk.
Bár sokan kedvelték Rayt, az éjszakai találkozások nem mindig végződtek jól. A róla szóló beszámolók szerint egyesek kegyetlen tréfákat űztek vele. Előfordult, hogy bántalmazták, szándékosan megalázták, vagy autóval távoli helyekre vitték, majd magára hagyták. Mások viszont rendszeresen beszélgettek vele, autóztatták, és barátként tekintettek rá.
Tisha York, aki éveken át kutatta Robinson életét, több száz olyan emberrel beszélt, aki személyesen találkozott vele. Elmondása szerint sokan még évtizedekkel később is meghatódtak, amikor felidézték az együtt töltött időt. Voltak, akik megbánták, ahogyan fiatalon viselkedtek vele, mások pedig arról meséltek, hogy Ray kedvessége és elfogadó természete milyen mély hatással volt az életükre.
Raymond Robinson 1985-ben, egy idősek otthonában halt meg. Pennsylvania államban, Beaver megyében temették el, nem messze attól a gyermektől, aki egy évvel az ő balesete előtt ugyanannál az elektromos vezetéknél vesztette életét. Sírjánál a mai napig időnként friss virágok jelennek meg. Bár a környéken továbbra is mesélnek az arc nélküli, zölden világító férfiról, története valójában nem egy szörnyetegé, hanem egy rendkívüli tragédiát túlélő emberé.
Olvasd el ezt is!