Hiába fedezték fel közel 300 éve, még ma is számos kutatást végeznek a tudósok a Vezúv lábánál elterülő, 2000 éve megsemmisült Pompeji romjai között. Nemrégiben például egy – valószínűleg rabszolgál által fenntartott – pékség nyomaira bukkantak a régészek.
A Vezúv 79-es kitörése pár óra alatt pusztította el a virágzó Pompeji városát és annak lakóit. A 7-8 méter vastag hamuréteg viszont napjainkig rengeteg feltáratlan kincseket rejt. Ilyenek a most megtalált sütöde nyomai is.
Ezt is olvasd el! Egyetlen szót kellett megfejtenie, 15 millió forintot nyert a fiatal
A régészek egész pontosan egy börtönpékség nyomaira leltek a Regio IX-nek nevezett kutatási területen, amely Pompeji központi részén található.
Feljegyzések szerint a pékségében rabszolgasorban élő embereket és egy szamarat tartottak, akiket a kenyér előállításához szükséges gabona őrlésére kényszerítettek. A pékség belül egy szűk tér lehetett, ahová a fény csak vasrácsokkal ellátott kicsi ablakokon keresztül szűrődhetett be.
A területet egy római kori ház környékén végzett ásatás során tárták fel. A ház részekre volt osztva: egyik felén kidolgozott freskók voltak a falon, míg a másik oldalon egy pékség.
Ez is érdekelhet: Újranyit a Pompejiben talált 2000 éves gyorsétterem
Utóbbi malomkővel burkolt területe körül félkörívben mélyedések sorozata található. A feltételezések szerint ez a vonóállatok számára szolgált segítségül, hogy az őrlés során milyen nyomvonalat is kövessenek.
A Pompeji Régészeti Park igazgatója, Gabriel Zuchtriegelegy interjúban elmesélte, hogyan is dolgozhattak itt:
Az ikonográfiai és irodalmi források, különösen a római Eurysaces sírjából származó domborművek arra utalnak, hogy a malomkövet általában egy szamár és egy rabszolga mozgatta. Ez utóbbinak a malomkő tologatása mellett az volt a feladata, hogy felbuzdítsa az állatot, és felügyelje az őrlési folyamatot: azaz a gabona hozzáadását és a liszt eltávolítását.
