Élő galamblövészet
Néhány versenyző, középen a győztes: Maurice Fauré (Franciaország), Léon de Lunden (Belgium) és Donald Mackintosh (Ausztrália)
Wikipedia/ Jules Beau / Gallica Digital Library
Az élő galamblövészet volt az olimpiák történetének legkegyetlenebb versenye. A játékot az 1900-as olimpián indították el. Rengeteg madarat engedtek ki egyenként a lövészek elé, akiknek annyi volt a feladatuk, hogy lelőjék őket.
A résztvevőt diszkvalifikálták, ha két lövést elhibázott. Értelemszerűen az a résztvevő nyert, aki a legtöbb madarat lőtte le. Ennek következtében körülbelül 300 madarat öltek meg a verseny alatt, az első helyet Leon de Lunden (Belgium) szerezte meg 21 madár megölésével.
Az élő galamblövészetet betiltották az állatvédők tiltakozása miatt, így az 1900-as olimpia volt az első és utolsó alkalom, amikor egy olimpián szándékosan öltek állatokat.
200 méteres úszó akadályverseny
Az aranyérmes Frederick Lane
Getty
A 200 méteres akadályúszást szintén az 1900-as párizsi olimpián rendezték meg. A Szajnán bemutatkozó sportág az úszóverseny az akadályfutás kombinációja volt.
A résztvevőknek a verseny során különböző akadályokkal kellett szembenézniük. Át kellett mászniuk egy oszlopon, majd néhány csónakon, és egy kicsit még a csónakok alatt is kellett úszniuk.
Az ausztrál Frederick Lane kaparintotta meg az aranyérmet a versenyen, aki mindössze 13 másodperccel volt lassabb, mint az akadályok nélkül.
Érdekesség, hogy a versenyt úgy sikerült megnyernie, hogy rájött, hogy a csónakokba a leghatékonyabban hátulról lehet bejutni. Az biztos, hogy szórakoztató lenne nézni a sportágat, ha valaha is visszatérne az olimpiai játékokra.
Vízen lebegés
A verseny
Wikimedia
A Plunge for Distance, vagy vízen lebegés valószínűleg minden idők legbénább sportja. A sportág be is mutatkozott az 1904-es olimpiai játékokon. A versenyen a résztvevők álló helyzetből ugranak a vízbe, majd 60 másodpercük volt arra, hogy a lehető legmesszebbre jussanak a karok és lábak mozgatása nélkül.
Minden bizonnyal a sportolók sem lelkesedtek annyira a versenyszámért, mivel csak öten indultak. Ha valakit érdekelne: az amerikai William Dickey 19,05 méteres hosszal szerezte meg az aranyérmet, utána az ezüstöt a szintén amerikai Edgar Adams 17,53 méterrel, a bronzérmet pedig az ugyancsak amerikai Leo "Budd" Goodwin 17,37 méterrel.
Érthető módon a sportág az 1904-es olimpia után ki is került a versenyszámok közül.
Hőlégballonozás
Wikimedia
A hőlégballonozás is az egyik legfurcsább sportágként van számon tartva az olimpiák történetében, ami az 1900-as nyári olimpián jelent meg hivatalos versenyszámként. Az eredményeket az időtartam, a távolság, a magasság, a leszállási képesség és a célhoz való közelség alapján értékelték.
A versenyszámban 61 férfi és három nő versenyzett, az indulás minden nemzet számára nyitott volt, de csak amatőrök vehettek részt rajta.
A francia Henry de la Vaulx két világrekordot is felállított az időtartamban és távolságában. Az 1900-as nyári olimpiai játékok a hőlégballonozás szerelmesei számára ugyan reménysugár volt, de ez gyorsan össze is omlott, mivel a szám többet nem jelent meg az olimpiákon.
Pisztolypárbaj
Az Egyesült Államok csapata az 1908-as játékokra, jobbra Carlberg, aki második lett
Getty
A párbajban résztvevők azonos fegyverekkel hívták ki egymást, és ténylegesen halálos harcot vívtak. Szerencsére a párbaj már hosszú ideje tiltva van, de az 1906-os athéni időközi olimpián rendeztek egy „Pisztolypárbaj" nevű versenyt, ami még az 1908-as londoni olimpián is bemutatkozott.
Az 1906-os olimpián nem lőtték egymást agyon az emberek, ehelyett a versenyzők kabátba öltözött próbababákat lőttek. A bábu mellkasán lévő bikaszemre kellett lőniük. Léon Moreaux Franciaországnak aranyat, Cesare Liverziani Olaszországnak ezüstöt, Maurice Lecoq Franciaországnak pedig bronzot szerzett.
Az 1908-as londoni olimpián a pisztolypárbajt csak Londonban rendezték meg bemutató sportágként. A különbség az volt, hogy ezúttal próbababák helyett a versenyzők lőttek egymásra. A pisztolyokat viaszgolyókkal töltötték meg, és a résztvevők kezének védelmére módosított pisztolyokat használtak.
A párbajozók vaskos fémmaszkokat és nehéz ruhákat viseltek a biztonság kedvéért, de ennek ellenére is előfordult néhány sérülés. A görög Konstantinos Skarlatos aranyat, a svéd Hohan Huber von Hoist ezüstöt, a szintén svéd Wilheim Carlberg pedig bronzot szerzett.
A következő években már nem rendeztek pisztolypárbajt.
