Ezt hétfőn jelentették be, amikor 120 katona, valamint három nő és három gyerek maradványait ünnepélyes szertartás keretében nyolc közös koporsóba helyezték el, a moszkvai francia nagykövetség és a Francia-orosz Történelmi Kezdeményezések Alapítványa képviselőinek jelenlétében Vjazmában.
A Napóleon 1812-es visszavonulásakor elesettek holttestét 2019-ben exhumálták és azonosították. Az akkori ásatások során találták meg a francia császár kedvenc tábornokának, Charles-Étienne Gudinnek a földi maradványait is.
A katona 44 éves korában hunyt el 1812. augusztus 22-én, miután egy ágyúgolyó eltalálta a hírhedt oroszországi hadjárat során. Gudint Napóleon gyermekkora óta ismerte, halála után szívét a párizsi Père-Lachaise temetőben helyezték el, testét azonban 2019-ig nem sikerült azonosítani.
Korabeli feljegyzések szerint Gudinnek a harctéri sérülése következtében amputálni kellett a bal lábát, és a jobb lába is megsebesült. A koporsóban fekvő holttest sérülései megegyeznek a tábornok sebesüléseivel.
„Napóleon volt az utolsó ember, aki élve látta őt, ami nagyon fontos, és ő az első tábornok, akit a napóleoni időkből megtaláltunk"
– mondta akkoriban Pierre Malinovsky régész és történész
A mintegy egy évtizeddel ezelőtt, egy építkezésen felfedezett maradványokról először azt feltételezték, hogy második világháborús halottak, de az orosz tudományos akadémia vizsgálata megállapította, hogy a 30-39 éves férfiak, akiknek holttestét Vjazmánál megtalálták, sokkal korábban, a napóleoni hadjárat idején vesztették életüket.
Az épen maradt egyenruhagombok alapján bebizonyosodott, hogy a több mint hatvan, itt elesett francia katona többsége a 30. és az 50. sorezredben és a 24. könnyűgyalogsági ezredben szolgált.
A maradványokat az elhantolásig az 1536-ban alapított és a Napóleon Nagy Hadserege által kifosztott vjazmai Keresztelő Szent János kolostor templomában fogják őrizni.
(MTI)
