GUDKOV ANDREY/Shutterstock
2026. augusztus 16.   ●  Kultúra

Fájdalmas hagyomány: a nyakperecek a testüket is deformálják

Thaiföld északnyugati részén, a mianmari határ közelében élnek a kayan népcsoporthoz tartozó padaung nők, akiket leginkább látványos sárgaréz nyakpereceikről ismer a világ. A hagyományt már gyerekkorban elkezdik, a nehéz spirálokat pedig éveken át egyre hosszabbra cserélik. Bár kívülről úgy tűnhet, mintha viselőjük nyaka megnyúlna, valójában egészen más testi változás történik.

A padaung lányok fiatalon kapják meg első sárgaréz nyakspiráljukat, amelyet időről időre hosszabbra cserélnek. Ahogy nőnek, egyre hosszabb spirálokra cserélik a korábbiakat, így a szerkezet egyre nagyobb súllyal nehezedik a vállakra és a mellkas felső részére.

A folyamat egyáltalán nem kockázatmentes: kellemetlen és fájdalmas lehet, a fém pedig kidörzsölheti a bőrt. A hagyomány mégis fontos identitásjelzőként él tovább, és sok viselője számára a közösséghez tartozást fejezi ki.

Valójában nem a nyak nyúlik meg

A hosszú nyak látványa optikai csalódás. A perecek nem a nyakcsigolyákat nyújtják meg, hanem lefelé nyomják a kulcscsontokat és a mellkas felső részét, amely deformálódhat. Ettől a nyak hosszabbnak látszik. A külső szemlélő számára ez szélsőséges testi átalakításnak tűnhet, a közösségben azonban évszázadok óta hagyományos viseletnek számít.

Padaung anya lányával
Fotó: ukrit yasuwan/Shutterstock
Menekülniük kellett, végül turistalátványosság lett belőlük

A padaung nők jellegzetes nyakperecei egy időben éppen azt tették könnyen felismerhetővé, amit a mianmari hatalom megpróbált visszaszorítani. Az 1962-es katonai hatalomátvétel után a rezsim több törzsi hagyományt primitívnek minősített, és korlátozni kezdte azokat.

A polgárháború és az üldöztetés miatt sok kayan család Thaiföldre menekült. Ott menekülttáborokban telepedtek le, a közösségek pedig két ország és két kultúra között rekedtek.

A thaiföldi falvak idővel turisták tömegeit kezdték vonzani. Az ide látogatók éppen azt a hagyományos viseletet akarták látni, amely miatt a közösség tagjai korábban hátrányt szenvedtek. A nyakperecek így gazdasági szerepet is kaptak: a turisták bevételt hoztak a családoknak, miközben a hagyomány egyre inkább a közösség megélhetésének részévé vált.

Tíz év után látta újra a saját nyakát

A National Geographic riportjában egy Ma Nang nevű nő is megszólal, aki tíz év után először vehette le a sárgaréz spirált. A folyamat közel egy órán át tartott, mivel a fémet lassan kellett lefejteni a válláról.

A perecek eltávolítása után azonnal feltűnt neki, milyen könnyűnek érzi magát. Mivel évekig nem látta szabadon a saját nyakát, kíváncsi volt arra is, hogyan néz ki nélküle, ezért hagyományos viselete helyett hétköznapi ruhát vett fel és kiengedte a haját.

A kíváncsiság ellenére végül visszatért korábbi viseletéhez. Saját elmondása szerint a nyakperec számára nem teher, hanem a hagyomány és identitás jelképe.

Nyitókép: Padaung nők / GUDKOV ANDREY/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!