Károly az esküvő előtt pár órával közölte Dianával, hogy sosem szerette
45 évvel ezelőtt, 1981. július 29-én Károly herceg és Lady Diana Spencer kimondta a boldogító igent a londoni Szent Pál-székesegyházban. A világ egy modern tündérmesét látott: aranyozott hintót, több mint hétméteres uszályt és egy ragyogó, húszéves menyasszonyt. Diana később élete egyik legrosszabb napjaként emlékezett vissza az esküvőre, miután már előző este megtudta, hogy leendő férje nem szereti.
Penny Thornton, Diana bizalmasa évekkel később azt állította, hogy Károly az esküvő előtti estén közölte menyasszonyával: nem szereti. A herceg állítólag nem akart hazugsággal belépni a házasságba, Diana viszont annyira összetört, hogy rövid időre az is megfordult a fejében: másnap nem jelenik meg a ceremónián. Végül nem tett kísérletet az esküvő lemondására. A később nyilvánosságra került hangfelvételeken arról beszélt, hogy nem érezte magát boldognak, mégsem próbált kihátrálni a gondosan megtervezett házasságból. A menyegzőt később egyenesen élete legrosszabb napjának nevezte. Pedig a baljós jelek már az eljegyzésük idején megjelentek. Amikor egy riporter megkérdezte tőlük, szerelmesek-e, Diana gondolkodás nélkül igennel felelt. Károly viszont csak annyit mondott:
A háttérben mindvégig ott volt Camilla Parker Bowles is, akihez Károlyt már jóval Diana megismerése előtt szoros érzelmi kapcsolat fűzte. A walesi hercegné később úgy érezte, hogy leendő férje szíve valójában máshoz tartozik. Károly eközben a környezete nyomását is érezhette: Ingrid Seward királyi életrajzíró szerint Fülöp herceg azt mondta fiának, vagy vegye feleségül Dianát, vagy engedje el, mert nem tarthat bizonytalanságban egy fiatal lányt.
Miközben a kapcsolat alapjai már ekkor ingatagok voltak, a világ az évszázad esküvőjére készült. A szertartáson mintegy 3500 vendég vett részt, London utcáit százezrek lepték el, a televíziós közvetítést pedig világszerte százmilliók követték. Diana ruháját David és Elizabeth Emanuel tervezte, akik azt akarták, hogy a menyasszony úgy nézzen ki, ahogyan az emberek egy tündérmese hercegnőjét elképzelik. Az elefántcsontszínű selyemtaft ruhát gyöngyök, flitterek és csipkék díszítették, uszálya pedig rekordhosszúságú volt. Mire azonban Diana megérkezett a székesegyházhoz, a szűk hintóba préselt anyag erősen összegyűrődött.
A tervezőknek az esküvő előtti hónapokban többször át kellett alakítaniuk a ruhát, a hercegné ugyanis látványosan lefogyott. Akkor még nem tudták, hogy a háttérben étkezési zavar áll, amely a későbbi beszámolók szerint közvetlenül az eljegyzés után kezdődött, és a nagy nap közeledtével egyre súlyosabbá vált. A hatalmas ruha így még törékenyebbnek mutatta a fiatal nőt, aki szinte egyik napról a másikra került a világ legszigorúbban figyelt családjába.
A ceremónia sem zajlott hibátlanul. Diana az eskü során felcserélte Károly keresztneveit, a herceg pedig szintén belezavarodott a fogadalom szövegébe. A templomban nem csókolták meg egymást, ezt később a Buckingham-palota erkélyén pótolták, mintegy hatszázezer ünneplő előtt. A jelenetből királyi esküvői hagyomány lett, a kapcsolatból viszont sosem vált valódi tündérmese.
Olvasd el ezt is!