A történetet még hátborzongatóbbá teszi, hogy Josef Fritzl eközben a külvilág előtt tiszteletre méltó mérnöknek, üzletembernek és családapának mutatta magát. Amstettenben élt családjával, miközben a ház alatt egy egészen más élet zajlott.
Fritzl 1978-ban kezdte jelentősen átalakítani az amstetteni családi házat. Új lakásokat és egy nagyobb pincét is tervezett az épülethez, az engedélyeket pedig megkapta. A föld alatt idővel egymásba nyíló helyiségekből álló rendszert alakított ki. A lakásokat fölötte bérlők használták, így a házban rendszeresen megfordultak idegenek is, anélkül, hogy tudták volna, mi rejtőzik alattuk. Elisabeth eközben megpróbált kiszabadulni az egyre nyomasztóbb családi környezetből. 1982-ben elszökött otthonról, de mivel még kiskorú volt, a rendőrség megtalálta Bécsben, és visszakerült a családjához. Ezután azt tervezte, hogy elköltözik nővéréhez.
Erre azonban már nem kerülhetett sor. 1984. augusztus 28-án Fritzl lecsalta 18 éves lányát a pincébe, elkábította, megbilincselte, majd bezárta a titkos helyiségbe. Ezután arra kényszerítette, hogy írjon egy levelet, amelyben azt állítja, elszökött és egy szektához csatlakozott. Fritzl a levelet egy távoli címről adta fel, hogy története hihetőbbnek tűnjön.
A következő években Elisabeth többször teherbe esett saját apjától. Első terhessége vetéléssel végződött, 1988-ban azonban megszületett lánya, Kerstin, majd nem sokkal később Stefan. A gyermekek a pincében maradtak édesanyjukkal. 1992-ben megszületett Lisa, akinek szívproblémái voltak. Fritzl végül a családi ház bejáratánál hagyta a csecsemőt egy Elisabeth által kényszerből írt levéllel, amelyben arra kérte „szüleit”, hogy gondoskodjanak a gyermekről. Lisa így a saját nagyanyjával és egyben apai nagyapjával nőtt fel a ház felső részében.
Két évvel később Monika ugyanilyen módon került a felszínre. A külvilág továbbra is azt hitte, hogy Elisabeth eltűnt, Fritzl pedig aggódó apaként tartotta fenn a történetet, miszerint lánya egy szektában él. A házban így lényegében két család létezett egyszerre: az egyik a felszínen, a másik a föld alatt – mindkettőt Josef Fritzl irányította. 1996-ban Elisabeth ikreknek adott életet. Egyikük, Michael súlyos légzési problémákkal született és meghalt. A másik fiú, Alexander később szintén a felszínen élő családhoz került.
2002-re Elisabeth már 18 éve élt fogságban. Az akkor 14 éves Kerstin és a 12 éves Stefan egész életét a pincében töltötte, így addig még soha nem jártak odakint és nem látták a napfényt. Ebben az évben született meg Felix is. A föld alatti helyiségekben Fritzl televíziót, hűtőszekrényt és néhány játékot is elhelyezett. A gyerekeknek volt aranyhaluk és kanárijuk, Elisabeth pedig igyekezett valamiféle napi rutint kialakítani számukra. Tanította őket, reggelit készített, és megpróbálta a lehetőségekhez képest fenntartani a normális élet látszatát.
A történet 2008 tavaszán vett fordulatot, amikor az akkor 19 éves Kerstin súlyosan megbetegedett. Elisabeth végül rávette apját, hogy vigye kórházba. Az orvosoknak azonban szükségük volt Kerstin kórtörténetére, amelyről csak az anyja tudott volna információt adni. Televíziós felhívást tettek közzé Elisabeth megtalálására – amit ő maga is látott a pincében.
Április 26-án Fritzl végül elvitte Elisabeth-et a kórházba. A rendőrök kihallgatták a nőt, aki ekkor elmondta, mi történt vele az előző 24 évben. Josef Fritzlt letartóztatták, Elisabeth, Stefan és Felix pedig kiszabadult a pincéből. A gyerekek számára a külvilág szinte felfoghatatlanul idegen volt. Az egyik legmegrázóbb részlet szerint a kis Felix az autó ablakán keresztül ekkor látta először az éjszakai fényeket és a Holdat.
Josef Fritzl pere 2009 márciusában kezdődött. Többek között nemi erőszakkal, rabszolgasorban tartással, vérfertőzéssel és egyik gyermeke halálával kapcsolatban elkövetett bűncselekménnyel vádolták. Elisabeth vallomását videófelvételen játszották le a tárgyaláson. Fritzl ezt követően megváltoztatta korábbi vallomását, és végül minden vádpontban bűnösnek vallotta magát, amiért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Elisabeth és gyermekei a nyilvánosságtól elzárkózva kezdtek új életet. Tartózkodási helyüket nem hozták nyilvánosságra, Elisabeth pedig következetesen kerülte a sajtót és a nyilvános szereplést. A Fritzl-ügyet különösen felfoghatatlanná teszi, hogy mindez nem egy elhagyatott épületben vagy a külvilágtól távoli helyen történt. A titkos helyiségek egy hétköznapi osztrák város hétköznapi családi háza alatt rejtőztek, miközben odafent évtizedeken át zajlott tovább az élet.
Olvasd el ezt is!