A japánok nem ritka, hogy szó szerint halálra dolgozzák magukat – ez áll a jelenség mögött
Japánban az extrém mennyiségő munka és az azzal járó halál korántsem ritka jelenség. A legtöbb dolgozó a kormány változatásai ellenére sem szereti elsőként elhagyni az irodát, és sokan bűntudatot éreznek a fizetett szabadságok alatt is. A hosszú munkaórák ellenére ráadásul a termelékenység sem növekszik szignifikánsan.
Japán fejlett életszemléleteiről és kiemelkedő gazdaságáról híres, de az ország neve az elmúlt évtizedekben a túlmunkával is egybefonódott. A túlórázás itt egyfajta életformának számít, olyannyira, hogy vannak, akik bele is halnak – ezt a jelenséget karósinak hívják, ami szó szerint „túlmunka miatti halált” jelent. Ráadásul a világon itt az egyik leghosszabb a munkaidő: a cégek negyedénél tapasztalható, hogy a dolgozók havonta 80 óránál is több túlórát teljesítenek, ráadásul ezt gyakran ki sem fizetik nekik.
A megrendítő statisztikák mögött a japán munkahelyi kultúra áll: a fehérgalléros irodai dolgozókra, az úgynevezett salarymanekre jellemző, hogy életüket a vállalatának szentelik. A munkán túl ráadásul az is elvárás, hogy az esti csapatépítéseken, üzleti vacsorákon és a közös italozásokon is részt vegyenek. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a szabadságokat sem használják ki, a jogosult 20 napnak átlagosan csak a felét veszik ki.
A túlmunkába évente több százan halnak bele, leggyakrabban szívroham, agyvérzés vagy a stressz miatti öngyilkosság következtében. 2015-ben például a Dentsu reklámcég egyik alkalmazottja követett el öngyilkosságot túlterheltség miatt. Az alkalmazott havonta több mint 100 órát túlórázott, a céget emiatt később meg is bírságolták. A tragédia óta a vállalatnál már este 10-kor bezárják az irodát.
A kormány és maguk a cégek is igyekeznek csökkenteni a munkaórák számát: kötelező szabadnapokat vezetnek be, ráadásul 2017 óta a Premium Fridays program is él, amelynek keretében a munkavállalók minden hónap utolsó péntekén már délután 3-kor hazamehetnek.
A problémák a gazdaságban is tetten érhetőek. Az ország komoly munkaerőhiánnyal küzd, ráadásul a világ második legnagyobb gazdaságának címét is elveszítette 2011-ben, jelenleg a negyedik az Egyesült Államok, Kína és Németország mögött. Mindehhez a társadalom elöregedése is hozzájárul: 2065-re a becslések szerint 88 millió főre csökken a lakosság száma, ami óriási visszaesés a mostani nagyjából 122 millióhoz képest. A munkaerőhiányt részben külföldi munkaerővel, részben pedig robotok segítségével próbálják kompenzálni; a robotika a vendéglátástól a mezőgazdaságig minden ágazatot érint. Persze mindez korántsem biztos, hogy javítani fogja a japán munkavállalók életminőségét és a munka-magánélet egyensúlyát.
Olvasd el ezt is!