Mi köze van a szentjánoskenyérfa termésének a gyémánt és más drágakövek súlyának mértékegységéhez? Sokkal több, mint gondolnád! Íme, a karát története.
Miért ennyi a súlya? Mihez mérjük és hogyan alakultak ki a mértékegységek?
Bár lehet, hogy a rohanó mindennapokban nem foglalkozunk ehhez hasonló kérdésekkel, de a súlyokat még ma is egy fizikai referenciaobjektumhoz kell kötni. A kilogrammot például az 1889-ben szentesített nemzetközi kilogramm-prototípus képviseli. A tényleges súly egy platinából és irídiumból készült kis henger, amelyet a Bureau International des Poid et Mesures (Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatal) őriz.
Azonban volt idő, amikor ahhoz, hogy az emberek bármit lemérjenek, szükségük volt egy ismert súlyú szabványos egységre, amely a birtokukban volt. Bár furának tűnhet, de ezt a szerepet a szentjánoskenyérmagok töltötték be, és a szentjánoskenyér (carob) szóból erred a gyémántokra vonatkozó karát kifejezés.
Ez is érdekelhet: Akkora zafírt találtak Srí Lankán, hogy egy város minden lakójának juthatna belőle
Kevés csillogás, sok báj és annál is több profit
Amikor csak mérleggel lehetett mérni, egy tárgy ismeretlen súlyát úgy állapították meg, hogy megszámolták az ellensúlyozáshoz szükséges súlyegységek számát. Az emberek pedig azt gondolták, hogy a szentjánoskenyérmagoknak teljesen egyenletes a súlyuk, így tökéletesek lehetnek erre a feladatra.
A szentjánoskenyérfa a Földközi-tenger térségében őshonos, terméshüvelyei több magot tartalmaznak. Az embereknek pedig egyszerű feladat volt kézbe venni egy csomó azonos méretű termést, és megszámolni, hogy nagyjából mindegyik egyforma súlyú. Vagy legalábbis így vélték.
Egy tárgy súlyát ezután az egyenértékű szentjánoskenyérmagok számával fejezték ki. Ez volt a kereskedelemben a szabvány, majd szépen lassan olyan költséges áruk mérésére is használták, mint a drágakövek és az arany.
A karát a gyémánthoz hasonló drágakövek modern súlyegysége. De nem összetévesztendő azzal a karáttal, amely az arany tisztaságának mértékegysége. Egy karát pontosan 0,20 gramm.
Ez azt jelenti, hogy egy 100 karátos gyémánt súlya 20 gramm. Nos, egyesek szerint egy tipikus szentjánoskenyérmag körülbelül 0,20 gramm (200 mg), tehát ugyanez a gyémánt körülbelül ugyanannyit nyomna, mint 100 szentjánoskenyérmag.
A magokat tehát sokáig súlyszabványként használták, az idő előrehaladtával viszont remek metódus volt ahhoz, hogy az embereket átverjék, hiszen úgy játszottak a súlyokkal, ahogy az akkori kereskedőknek kedve tartotta.
Olvasd el ezt is!Azt hitte aranyat talált, pedig annál sokkal értékesebb dolgot őrizgetett
Bár a szentjánoskenyérmagok a mai szabványok szerint soha nem lennének elfogadhatók, szakértők azt is hozzátették, hogy a tömegük semmivel sem egységesebb, mint más magvaké.
A karátot, mint súlyt, 1832-ben határozták meg Dél-Afrikában, ahol a világon a legtöbb gyémántot termelik és exportálják. A szó azonban csak 1907-ben, a súlyokról és mértékekről szóló ötödik általános konferencián vált metrikus mértékegységgé.
A karátsúly pedig önmagában nem határozza meg a gyémánt értékét. Két azonos súlyú gyémánt ára a minőségi különbségek miatt nagymértékben eltérhet. Valójában egy kisebb gyémánt ára magasabb lehet a jobb csiszolásnak, tisztaságnak és színnek köszönhetően.
