Nem csak The Weeknd hatalmas slágere nem volt elég nagy a Grammy-t szavazó Amerikai Zeneakadémiának. Összeszedtünk néhány további dalt, amiről azt gondolnánk, hogy biztos jelölték legalább, pedig ugyanúgy mellőzték abban az évben, mint most a Blinding Lightst.
Bátran kijelenthetjük, hogy ha volt 2020-nak slágere, akkor az határozottan The Weeknd Blinding Lightsja volt, ami rekordidőt töltött tavaly a slágerlistákon. Ezt pedig egy Super Bowl félidei show meg is koronázta nemrég. Ennek ellenére az Amerikai Zeneakadémia, ami a Grammy-díjakat osztja, teljesen mellőzte a kanadai énekest és slágerét nagy meglepetésre.
Állítólag azért, mert nem tetszett a szervezőknek, hogy The Weeknd a Grammy előtt egy hétre leszervezte a Super Bowlt, ami ha igaz, kellemetlen abból a szempontból is, hogy végül a zenedíjátadót eltolták a koronavírus-járvány miatt. Így nem lesz egymáshoz közel a két esemény. Ugyanakkor akad még nagy pofáraejtés a Grammy hosszú történetében.
Travis Scott (feat. Drake) - Sicko Mode
A Sicko Mode egy egészen valószerűtlen sláger volt, ami nem a megszokott, sikeres sémákat követte. Három egymástól eltérő részből áll, nincs refrénje, vagy visszatérő megjegyezhető hookja és az egész olyan, mint egy pszichedelikus utazás. Ennek ellenére egy évig mindenhonnan ez szólt. Kapott is két Grammy-jelölést rap kategóriában, de a műfajtól fázó Amerikai Zeneakadémiának nem volt elég a masszív sikere egy év dala jelöléshez.
Guns N' Roses - Sweet Child O' Mine
Ez volt a a banda legnagyobb sikere, de még ez se volt elég egy Grammy-hez. Az Amerikai Zeneakadémia pont ugyanúgy ignorálta, ahogyan az azt megelőző évben az Appetite for Destruction bemutatkozó lemezüket, amivel berobbantak. Fennállása során összesen három jelölést szerzett a Guns N' Roses, de sose nyert. A dolog iróniájaként Sheryl Crow 1999-ben egy Sweet Child O' Mine feldolgozással nyert legjobb rockénekesnő kategóriában.
50 Cent - In Da Club
Amikor kijött az In Da Club, olyan meteorit szintű sláger volt, ami azonnal világsztárrá tette 50 Centet. A videóban még Eminem is megjelent kvázi átadni a stafétát fiatal protezsáltjának. Rapkategóriákban jelölték is, viszont még ott se nyert, legjobb dal kategóriáig már el sem jutott. Ez leginkább a műfajjal szembeni előítéletek számlájára írható, nehéz mással magyarázni azt, hogy 50 Cent első Grammyjét egy 2009-es közreműködésért nyerte Eminemmel és Dr. Drével. Emlékszik bárki még a Crack a Bottle-re?
The Rolling Stones - (I Can't Get No) Satisfaction
Az, hogy az Amerikai Zeneakadémia óriási lemaradásban van kulturálisan, nem egy újkeletű dolog, mindig is ez volt rá a jellemző. Ami most a hip-hop, az régen a korhoz képest keményebb rockzene volt. Ennek esett áldozatul a The Rolling Stones, a legendás zenekar először 1978-ban kapott jelölést a Some Girlsért, amit az év albumának jelöltek. De a 60-70-es évek rockzenével tanúsított ellenszenv következtében 1965-ben szóba se jött év dalának az, amit az idő utólag azzá tett.
The Doors - Light My Fire
Ha kételkednénk benne, hogy létezik ez a fajta regresszív, műfajokkal szemben tanúsított előítélet, akkor mi sem bizonyítja jobban, mint a The Doors esete. A Light My Fire akkora óriási siker volt, hogy mindenki azt remélte, talán ez majd legyőzi az Akadémia minden rockkal kapcsolatos ellenérzését, ami a 60-as és 70-es években jellemző volt, de végül ezt is ignorálták. Egy évvel később viszont díjazták José Feliciano feldolgozását legjobb kortárs popénekes kategóriában, slusszpoénként.
Madonna - Like A Prayer
Ha a mai Grammy-díjazottakat nézzük, azt feltételezhetnénk, hogy Madonna tarolt ezen a gálán a 80-as és 90-es években, nagyobbat viszont nem is tévedhetnénk. A Like A Prayert 1989-ben úgy ignorálta a díjátadógála, mint annak a rendje. Hasonló sorsra jutott egy évvel később a Vogue is, amit szintén választhattunk volna. Elvégre ha a Like A Prayer túl botrányos volt, a Vogue-gal már csak nem lehetett volna ilyen problémájuk. Első jelölésére 1998-ig várnia kellett, akkor végül a Ray of Lightért szerzett kettőt.
The Beach Boys - Good Vibrations
A The Beach Boys legendás Pet Sounds albuma és annak ékköve, a Good Vibrations ellenállhatatlan, de a Grammy ennek is képes volt ellenállni mérhetetlen mérsékletességéről tanúbizonyságot téve, ami a kortárs popkulturális történéseket illeti. Bár három jelölést kapott, de a The Beach Boyst sose jelölték története során egyik nagy kategóriában sem. 2001-ben aztán kaptak a Zeneakadémiától egy életműdíjat, formálisan elismerve tévedésüket, amiért fénykorában mellőzte az egyik legnagyobb zenei intézmény minden idők egyik legjobb bandáját.
Prince - When Doves Cry
A Purple Rain a Zeneakadémia szavazóit is lenyűgözte, két díjat is adtak neki, illetve egy év albuma jelölést is begyűjtött. Ellenben az egyik legnagyobb slágert róla totál mellőzték. A When Doves Cry egyetlen jelölést sem gyűjtött be 1984-ben. A legjobb dal kategóriát abban az évben Tina Turner nyerte a What's Love Gotta Do With Ittel, amivel ki tudunk egyezni, de azzal már nehezen, hogy mondjuk Lionel Richie Helloja, vagy Stevie Wonder I Just Called to Say I Love Youja miatt nem fért be a legjobbak közé Prince korszakos mesterműve.
(A cikk létrejöttében sokat segített a Billboard összeállítása.)
