népesség
Az első ember megjelenése óta a világ népessége jócskán felduzzadt, és nem látni, hol a vége. A történelemben ugyan voltak apró szünetek, de napjainkban szinte biztosan nem áll meg a születések számának növekedése.


A világ népessége lassan átlépi a nyolcmilliárdos határt – várhatóan november közepén – , emiatt az AFP végigvette, hogyan jutott el idáig az emberiség.

Ez is érdekelhet: Elon Musk hiába mantrázza kedvenc elméletét, a szakértők szerint óriásit téved

Az első emberek

A legkorábbi ismert embereket Kelet-Afrikában találták, a fosszíliák kora pedig nagyjából 2,8 millió évesek lehetnek.

A Föld becsült lakossága azonban egészen a 19. századig rendkívül bizonytalan volt. Az biztos, hogy a vadászó-gyűjtögető őseinknek kevés gyermeke született a későbbi letelepedett népességhez képes. A bolygó népessége részben azért is volt sokáig ritka, mert a vadászó-gyűjtögetőknek sok földterületre volt szükségük ahhoz, hogy táplálkozzanak, ehhez pedig hátráltató tényező volt egy gyerek. Később a Föld népessége már növekedett, de szakértők szerint kifejezetten lassan.

Az első baby boom

Az első ismert nagyobb népességugrás a földművelés elterjedése hozta meg a neolitikumban, i. e. 10 ezer körül.

A mezőgazdaság megjelenése együtt járt a letelepedéssel és az élelemtárolással, ami miatt ugrásszerűen megnövekedtek a születések.

A települések kialakulása azonban veszélyekkel is járt: az állatok háziasítása miatt a közösségekben új, halálos betegségek terjedtek el. A gyermekhalandóság különösen magas volt: a gyerekek egyharmada halt meg az első születésnapja előtt, egy másik harmada pedig a 18. életévének betöltése előtt.

Ebben az időszakban az Országos Demográfiai Intézet (INED) becslései szerint mintegy 6 millióan élhettek a Földön, majd a népesség i. e. 2000-re 100 millióra, majd az i. sz. első évszázadra 250 millióra ugrott.

A fekete halál és társai 

Az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa a középkorban hirtelen megállította a népességnövekedést. A járvány – amely Közép-Ázsiában, a mai Kirgizisztán területén alakult ki – 1346-ban érte el Európát a Fekete-tengerről árut szállító hajókon.

Becslések szerint mindössze nyolc év alatt Európa, a Közel-Kelet és Észak-Afrika lakosságának akár 60 százalékát is kiirthatta. Ennek következtében az emberi népesség száma 1300 és 1400 között 429 millióról 374 millióra csökkent.

De nem csak a pestisjárvány volt, ami miatt megtorpant a növekedés: a Justinianus-pestispestisjárvány, amely 541 és 767 között két évszázadon át sújtotta a Földközi-tenger térségét, valamint a korai középkor háborúi Nyugat-Európában szintén átmeneti visszaesést okoztak.

Nyolcmilliárd, és tovább növekszik

A 19. századtól kezdve a népesség robbanásszerű növekedésnek indult, ami nagyrészt a modern orvostudomány fejlődésének és az iparosodásának volt köszönhető, amely fellendítette a globális élelmiszerellátást.

1800 óta a világ népessége a nyolcszorosára ugrott, a becslések szerint egymilliárdról nyolcmilliárdra.

A vakcinák kifejlesztése kulcsfontosságú volt, különösen a himlő elleni oltás segített az emberiség növekedésében.

De az 1970-es és 1980-as évek egy másik, kisebb forradalmat is okoztak, mivel az orvosok egyre jobban tudták kezelni a szívbetegségeket, amely miatt sikerült csökkenteni a 60 év felettiek halálozását.

A kérdés, hogy hol a vége.


A figyelmetekbe ajánljuk