Az 1700-as években élünk? A fantomidő-hipotézis hívei szerint az emberiség történelmének 300 éve koholmány. Íme, miért!
Vannak, akik nem osztják azt a többségi nézetet, hogy a 21. században élünk. Ehelyett úgy vélik, hogy valójában az 1700-as években vagyunk és 300 év a világtörténelemből valójában teljesen kitalált. Azok, akik ezt a tant követik, az úgynevezett fantomidő-hipotézisben hisznek, amely elméletet Heribert Illig német történész és kutató terjesztett el 1991-ben.
Ez is érdekelhet:„A Titanic márpedig nem süllyedt el!" – teóriák a világ legismertebb hajókatasztrófájáról
Illig szerint a szóban forgó fiktív évek Kr. u. 614 és 911 között vannak. Ha ez az elmélet helytálló lenne, akkor számos történelmi eseménynek és szereplőnek búcsút inthetnénk, amelyeket hagyományosan ezekhez az évekhez kötnek. Ebben a módosított idősíkban a vikingek sosem portyáztak Angliában, Nagy Alfréd sosem volt az angolszászok királya, Nagy Károly római császár sosem létezett, ahogy a kínai Tang-dinasztia sem, de ez még mindig semmi.
Illig szerint a kora középkorban két – talán három – befolyásos személyiség összeesküdött, hogy mindenkit átverjen.
A szóban forgó személyek III. Ottó szent római császár, II. Szilveszter pápa és talán VII. Konstantin bizánci császár is. A bűnösök úgy döntöttek, hogy a naptárat 297 évvel előrébb tolják, hogy elérjék a Kr. u. 1000-et. A dátum jelentősége, Jézus Krisztus születésének ezredik évfordulója, segítene megerősíteni uralkodásukat, és különleges örökséget hagyna rájuk a történelemben.
Annak érdekében, hogy a naptárat 300 évvel felpörgessék, történelmi dokumentumokat hamisítottak, kitalált eseményeket és személyeket illesztettek bele – tehát szó szerint átírták a történelemkönyveket.
Első pillantásra könnyű elutasítani egy ilyen furcsa állítást. Van azonban néhány érdekes érv, amely a hívők szerint segít némi hitelt adni az elméletnek.
A Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban bekövetkezett bukása után a sötét középkor vette kezdetét. Ez majdnem ezer évig tartott, és ennek az időszaknak a korai szakaszából nagyon kevés irodalom maradt fenn.
A kora középkorban kevés jelentős tudományos vagy kulturális fejlemény történt, ami alátámasztaná azt a gondolatot, hogy talán egyszerűen csak kitalálták. Az a csontváztörténet, amelyet Ottó és társai állítottak össze, hogy lefedjék ezt az időszakot, látszólag megmagyarázhatja, miért történt olyan kevés dolog a kora középkorban.
Az egyház hatalmát sem lehet alábecsülni. Mivel az irodalom nem volt elterjedt, és a mechanikus órákat még nem találták fel, nem lehetetlen, hogy Ottónak és a pápának megvoltak az eszközeik a tömegek megtévesztésére.
Bár az elmélet mellett szóló érvek sokakat elgondolkodtatnak, a fantomidő-hipotézist a modern történészek általában véve elutasították.
Először is, azt az állítást, hogy a sötét középkorban nem volt irodalom és kultúra, mára széles körben megcáfolták, mivel egyértelmű bizonyítékok támasztják alá, hogy a művészet, a tudomány, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az építészet fejlődött, sőt virágzott Európában ebben az időszakban.
Nem számolva az iszlám aranykorból, valamint a kínai Tang-dinasztia fennmaradt tárgyi emlékeit és régészeti darabjait. Feltételezzük, hogy ezek hamisítványok, vagy teljesen más időszakból származnak?
Olvasd el ezt is! A 6 legbizarrabb összeesküvés-elmélet, amit nem lehet eloszlatni
Tágabb értelemben, ha a fantomidő-hipotézis igaz lenne, akkor Kínának és a Közel-Keletnek is részt kellett volna vennie az összeesküvésben, és késznek kellett volna lennie arra, hogy megváltoztassa a nyilvántartását, hogy az új dátumokat tükrözze, aminek a valószínűsége nulla.
Másodszor, a természeti és csillagászati bizonyítékok egyaránt a fantomidő-hipotézis ellen szólnak. A dendrokronológia – a fák évgyűrűinek felhasználása az események datálására – bebizonyította, hogy a hiányzó 300 év valóban nagyon is valós, míg az ősi európai napfogyatkozások a jelenlegi kronológiánkkal, nem pedig az Illig által javasoltal egyeznek meg.
