A napjainkban tapasztalt válság, és a kriptoőrület hanyatlása a társadalom jelentős részére hatással van, de nem először fordul elő, hogy egy gazdasági sikersztori csúfos véget ér. Ennek okán az alábbi cikkben öt olyan nagy sikernek örvendő gazdasági buborékot mutatunk be, ami később látványosan kipukkadt.
Tulipánmánia (1634-1637)
A „tulipánmánia" elnevezésű pénzügyi buborék az 1600-as évek elején söpört végig Hollandián, és a tulipánhagymák árnövekedésén alapult. Abban az időben a tulipán egy vadonatúj, egzotikus virágnak számított, amelyet Európa-szerte csodáltak a szépségéért. A kereslet növekedésével párhuzamosan a tulipánárak is megemelkedtek, és korábban soha nem látott magasságokba emelkedtek, mielőtt hirtelen lezuhantak volna.
Számos befektető, köztük jómódú kereskedők és arisztokraták, elvesztették vagyonukat, amikor a tulipánbuborék kipukkadt. Az egyik legkorábbi történelmi gazdasági buboréknak tekintett tulipánmániára gyakran hivatkoznak úgy, mint a spekuláció árnyoldalát bemutató „tanmesére”.
A déltengeri buborék (1720)
A dél-tengeri buborék néven ismert spekulációs buborék az 1700-as évek elején alakult ki Angliában, és a Dél-tengeri Társaság volt a középpontjában, amely monopóliumot kapott a Dél-Amerikával folytatott kereskedelemre. A társaság részvényeinek értéke gyorsan emelkedett, ami vásárlási lázba hozta a spekulánsokat.
Amikor a buborék 1720-ban kipukkadt, a társaság részvényeinek értéke meredeken zuhant. Sok befektető elvesztette az összes pénzét, ami széleskörű szegénységhez és munkanélküliséghez vezetett. A déltengeri buborék nagy hatással volt az angol gazdaságra, és a modern történelem egyik első pénzügyi válságaként tartják számon.
Ez is érdekelhet: 6 alkalom a világtörténelemből, amikor egy országnak hiperinflációval kellett szembenéznie
Vasútmánia (1845-1847)
Az 1840-es évek „vasútmániájaként" emlegetett időszak során Nagy-Britanniában a vasúti ágazat jelentős növekedésen ment keresztül. A buborék fő mozgatórugója a vasúti részvények spekulációja volt, amely gyors értéknövekedést produkált, és spekulációs őrületet váltott ki. Amikor a buborék 1847-ben kipukkadt, a vasúti részvények értéke csökkent, ami mindenki számára jelentős pénzügyi veszteségeket okozott.
A vasútmánia sok befektető, köztük jómódú emberek és bankok számára is súlyos pénzügyi veszteségeket eredményezett, akik komoly összegeket tettek fel a szóban forgó őrületre. Mivel a vasúti részvények iránt kisebb volt a kereslet, a fogyasztók kevesebbet költöttek, ami károsan hatott az egész gazdaságra.
Tőzsdei összeomlás (1929)
A nagy gazdasági világválságot az 1929-es tőzsdekrach vezette be, amely fordulópontot jelentett a világgazdaság fejlődésében. A depresszió elhúzódó, világméretű gazdasági visszaesés volt, amely messzemenő és tartós hatással bírt a globális gazdasági életre.
A több mint egy évtizeden át tartó spekulatív tőzsdei buborékot számos ok – többek között a könnyű hitelfelvétel és a jövővel kapcsolatos optimizmus – felfújta, ami hozzájárult a katasztrófához.
A buborék 1929. október 29-én pukkant ki, a tőzsde zuhanórepülésbe kezdett, és minden érintett számára jelentős pénzügyi veszteségeket okozott. A Dow Jones ipari átlag (DJIA) ezen a napon értékének közel 25%-át veszítette el, amit általában "fekete keddként" emlegetnek.
A DJIA a teljes értékének közel 89%-át veszítette el csupán néhány hónap alatt. A magas munkanélküliség, a széles körű szegénység, a bankcsődök és a terményárak csökkenése csak néhány volt a katasztrófa messzemenő hatásai közül.
Dot-com buborék (1995-2000)
A dot-com buborék egy tipikus, modernkori pénzügyi buborék volt, amely az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején következett be az internet robbanásszerű terjedésének és az ebben az időszakban létrejött dot-com vállalkozásoknak – pl. eBay, Google, Amazon, Yahoo és TheGlobe.com – köszönhetően. A buborék elsődleges mozgatórugója a dot-com részvényspekuláció volt, amely gyors értéknövekedést, és az azt követő spekulációs őrületet hozta magával.
Amikor a buborék 2000-ben kipukkadt, hatalmas pénzügyi veszteségeket és a dotcom-részvények értékének csökkenését eredményezte. A dotcom-buborék óriási hatással volt a világgazdaságra, és nagy szerepet játszott a 2000-es évek eleji gazdasági recesszióban is.
Forrás: Cointelegraph
