A komédia királyából közellenség lett: így fordult Amerika Charlie Chaplin ellen
Charlie Chaplint a filmtörténet egyik legismertebb alakjaként tartjuk számon: a szegénységből indult londoni fiúból néhány év alatt a némafilm első globális szupersztárja lett. Hollywood sokáig ünnepelte, később azonban botrányok, politikai gyanakvás és hatósági megfigyelés kereszttüzébe került.
Chaplin 1889-ben született Londonban, színházi közegben, ám gyerekkora súlyos nélkülözések között telt. Szülei korán különváltak, édesanyját mentális betegsége miatt többször kezelték intézetben, a család pedig gyakran került kiszolgáltatott helyzetbe. A színpad mégis hamar menekülési útvonalat adott neki: már gyerekként fellépett, majd fiatalon csatlakozott Fred Karno társulatához, amellyel az Egyesült Államokba is eljutott.
Innen vezetett az út Hollywoodba. A Keystone Studiosnál néhány év alatt kialakította legismertebb figuráját, a keménykalapos, sétapálcás csavargót, aki egyszerre volt komikus, ügyetlen és mélyen emberi. Chaplin hamar túlnőtt a puszta színészi szerepen: írt, rendezett, vágott, zenét szerzett, és olyan alkotói szabadságot harcolt ki magának, amely akkoriban ritkaságnak számított.
A közönség rajongása azonban nem védte meg a magánéleti botrányoktól. Házasságai, nála jóval fiatalabb nőkkel folytatott kapcsolatai és a Joan Barryvel kapcsolatos apasági ügy egyre több támadási felületet adtak a sajtónak. Az ügyben elvégzett vérvizsgálatok kizárták Chaplin apaságát, ezeket azonban Kaliforniában akkor nem fogadták el perdöntő bizonyítékként, a bíróság pedig végül gyerektartás fizetésére kötelezte. A történet nagy nyilvánosságot kapott, és hozzájárult ahhoz, hogy az addig ünnepelt művész megítélése látványosan megváltozzon.
Chaplin helyzetét politikai megszólalásai is nehezítették. A harmincas-negyvenes években egyre nyíltabban foglalkoztatta a fasizmus, a háború és a társadalmi igazságtalanság kérdése. A diktátor című filmjében Adolf Hitler alakját figurázta ki, a záróbeszédben pedig humanista, háborúellenes üzenetet fogalmazott meg. A film ma az életmű egyik legfontosabb darabja, bemutatása idején azonban már jelezte, hogy Chaplin nem csupán nevettetni kívánt.
A második világháború után az Egyesült Államokban erősödő kommunistaellenes légkörben ez a szerepvállalás egyre kockázatosabbá vált. Chaplin soha nem vette fel az amerikai állampolgárságot, baloldali nézetei miatt pedig az FBI is figyelte. A sajtó egy része Amerika-ellenes figuraként kezdte láttatni, miközben korábbi botrányait is újra és újra elővette.
A törés 1952-ben következett be. Chaplin családjával Európába utazott, az amerikai hatóságok pedig érvénytelenítették a visszatérési engedélyét. Csak meghallgatás után léphetett volna be újra az Egyesült Államokba, ő azonban végül Svájcban telepedett le, és hosszú időre eltávolodott Hollywoodtól. Később újra elismerték: 1972-ben tiszteletbeli Oscar-díjat kapott, de pályájának amerikai fejezete addigra már lezárult.
Olvasd el ezt is!