5 színész, aki Sean Pennhez hasonlóan nem vette át az Oscar-díjat
Sean Penn idei Oscar-győzelme nemcsak azért került reflektorfénybe, mert ezzel már a harmadik díját szerezte meg, hanem azért is, mert nem jelent meg a gálán. A szobrot Kieran Culkin vette át helyette, és még oda is szúrt egyet azzal, hogy Penn vagy nem tudott ott lenni, vagy egyszerűen nem akart. A hollywoodi díjátadók történetében ez messze nem példátlan, még ha minden ilyen hiányzás mögött más-más ok húzódik is meg.
Miközben vasárnap este Hollywoodban kiosztották az Oscarokat, Sean Penn nem jelent meg a ceremónián, hanem Európa felé indult. A The New York Times-nak két, névtelenséget kérő forrás azt nyilatkozta, hogy színész a tervek szerint Ukrajnába utazik, bár arról nem közöltek részleteket, pontosan milyen célból.
Penn ukrajnai kötődése nem most kezdődött: 2022 óta több időt is töltött az országban, ebben az évben forgatta a Szupererő című dokumentumfilmet is, amely Oroszország invázióját dolgozta fel. A színész közéleti szerepvállalása régóta szorosan összefonódik a nyilvános megszólalásaival, még úgy is, hogy saját viszonya a hírnévhez mindig ellentmondásos maradt.
Az egyik legismertebb eset kétségkívül Marlon Brandóé. Amikor 1973-ban A keresztapa című filmért elnyerte a legjobb férfi főszereplő Oscarját, nem ment el a ceremóniára, és a díjat sem fogadta el. Helyette Sacheen Littlefeather aktivista jelent meg a színpadon, hogy tiltakozásként visszautasítsa az elismerést. Brando ezzel a hollywoodi filmipar őslakosokat érintő ábrázolására, valamint az amerikai politikai helyzetre akarta ráirányítani a figyelmet. Az Oscar-történelemben máig ez maradt az egyik legerősebb politikai gesztus.
Két évvel Brando előtt George C. Scott is emlékezetes módon fordított hátat az Akadémiának. A tábornok főszerepéért neki ítélt Oscar-díjat nem vette át, sőt már korábban is világossá tette, hogy nem kér a versenyeztetésből. Scott kifejezetten ellenezte, hogy a színészi teljesítményeket egymással mérjék össze, ezért amikor nyert, távol maradt az ünnepségtől.
Katharine Hepburn esete más természetű volt, de ugyanúgy legendássá vált. A színésznő négy Oscar-díjat nyert, amivel máig rekorder a legjobb női főszereplő kategóriában, mégsem ment el egyszer sem átvenni a saját szobrát. Nem botrányt akart kelteni, egyszerűen nem tulajdonított nagy jelentőséget a díjszezon csillogásának. Nála ez nem egyetlen látványos gesztus volt, hanem következetes távolságtartás: a munka érdekelte, nem a ceremónia.
Michael Caine sokkal prózaibb okból maradt távol, amikor 1987-ben megnyerte a legjobb férfi mellékszereplő Oscarját a Hannah és nővérei című filmért: éppen forgatott, ezért nem tudott jelen lenni a gálán. Az eset azért különösen ironikus, mert pályája első Oscarját éppen egy olyan estén szerezte meg, amelyen ott sem volt. A díj ettől még természetesen az övé lett, csak a klasszikus köszönőbeszéd maradt el.
Woody Allent nehéz lenne kihagyni erről a listáról. Bár az Oscar-történet egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, híres arról, hogy szinte sosem jelenik meg a díjátadón, még akkor sem, ha nyer. Egyetlen kivételtől eltekintve következetesen távol maradt a ceremóniáktól, mert saját megfogalmazása szerint nem hisz abban, hogy a művészeti alkotások egymással összemérhetők. Nála tehát nem alkalmi távolmaradásról van szó, hanem évtizedes elvről.
Olvasd el ezt is!