Billie Eilish legújabb stúdióalbuma, a Happier Than Ever megjelenése előtt beszélt arról, hogy rendkívül fiatal volt, amikor már az egész világ ismerte a nevét, és hogy ez milyen nehézségeket okozott neki.
Az énekesnő a When We All Fall Asleep, Where Do We Go? korszakán elmélkedett a Rolling Stone-nak adott új címlapinterjújában, ahol elmondta, hogy neon zöld hajával és jellegzetes stílusával nehéz volt akkoriban bárhová is mennie anélkül, hogy azonnal fel ne ismerjék.
Gyerek voltam, és gyerekszarságokat akartam csinálni. K*rvára nem akartam, hogy ne tudjak bemenni egy boltba vagy a plázába. Nagyon dühös voltam, és nem voltam hálás érte"
– mondta az énekesnő.
Ami a When We All Fall Asleep korszak esztétikáját illeti, amely utánzókat és tréfás impresszionistákat egyaránt vonzott, Eilish szerint az ilyen értelmezések nem ragadják meg azt, aki ő valójában:
Suttogás és hablaty? Bármikor, amikor látok egy ilyen „utánzást" az interneten, csak arra emlékeztet, hogy milyen keveset tudnak rólam. Mint például, hogy tényleg nem osztok meg semmit. Olyan harsány személyiségem van, amitől az emberek úgy érzik, hogy mindent tudnak rólam, pedig szó szerint semmit."
