Legutóbbi listánkban azokat a filmeket gyűjtöttük össze, amelyek szinte pontosan úgy ábrázolták a történelmi eseményeket, ahogy azok lezajlottak. Sajnos általában nem ez a jellemző: most mutatunk 4, amúgy sikeres filmet, ami elég sokat változtatott a valódi narratíván.
1. Pearl Harbor – Égi háború (2001)
Egészen nyilvánvaló, hogy a drámai hatás fokozásának érdekében Michael Bay számos pontatlanságot engedett meg magának az 1941-es csata feldolgozása közben. Bár az idősíkot is kissé összekuszálta, ennél sokkal súlyosabb változtatásokat is eszközölt: az egyik jelenetben azt látjuk, hogy japán repülőgépek szándékosan bombáznak egy civil kórházat – ez viszont egész egyszerűen nem történt meg.
Sőt, a támadás túlélőinek egyöntetű beszámolója alapján a vadászgépek mindent megtettek annak érdekében, hogy elkerüljék a polgári épületeket.
Amikor szembesítették a pontatlansággal, Bay azt nyilatkozta, hogy célja volt vele, hiszen még „barbáribban” akarta bemutatni a történteket – ami elég visszás magyarázat, ha figyelembe vesszük, hogy a tényleges események enélkül is mennyire pusztítóak voltak.
Ez is érdekelhet! 4 zseniális film, ami megbukott a mozipénztáraknál
2. Apocalypto (2006)
Mel Gibson történelmi akciófilmje a közép-amerikai maja birodalomban játszódik. Bár összességében jól sikerült alkotásról van szó, aránytalanul nagy hangsúlyt fektet a barbárságra, a maja kultúrát pedig nyugati szemüvegen keresztül, a kegyetlenség eltúlzásával mutatja be.
Egyes szakértők szerint ez az ábrázolásmód egyenesen sértő – Julia Guernsey, a Kolumbusz előtti Mezo-Amerika szakértője például így nyilatkozott a filmről:
Rengeteg igazán sértő faji sztereotípia van benne. Rendkívül barbár emberekként mutatja be a majákat, holott valójában nagyon kifinomult kultúrájuk volt.
Ami pedig a konkrét pontatlanságokat illeti: Guernsey szerint a korhoz és helyszínhez nem igazán illő épületek és falfestmények mellett több, a barbárság jegyében kitalált, valójában viszont sosem gyakorolt rituálé is helyet kapott az Apocalyptóban.
3. Az Argo-akció (2012)
Bár a film a kritikusok és a nézők körében is népszerű volt – és a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is elvitte –, tele van olyan pontatlanságokkal és kihagyásokkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Ben Affleck rendező-főszereplő filmje az 1979-es teheráni túszdrámát dolgozza fel, amikor iráni militaristák elfoglalták az amerikai nagykövetséget, és több mint ötven amerikai állampolgárt ejtettek túszul. Hatuknak ugyan sikerült elmenekülnie és elbújnia a kanadai nagykövet házában, de Amerikába nem tudtak visszajutni, így a CIA és Kanada közös misszióval menekítette ki őket.
Bár Az Argo-akció a történteket nagy vonalakban jól meséli el, Kanada szerepe a szakértők szerint méltatlanul alulreprezentált a filmben.
Ken Taylor kanadai nagykövet, aki az életét kockáztatta a hat amerikai állampolgár miatt, a film megnézése után azt nyilatkozta: lekicsinylőnek érezte, ahogy ábrázolták. Szerinte a filmből úgy tűnhet, mintha a kanadaiak csak úgy csatlakoztak volna az amerikaiak küldetéséhez, pedig valójában döntő szerepet játszottak az akció sikerességében.
Ajánljuk figyelmedbe! 2 milliárd dollár felett: minden idők 5 legtöbb bevételt hozó filmje
4. Kódjátszma (2014)
A második világháborús film Alan Turingről szól, aki megfejti a nácik rejtjelezéshez használt Enigma-kódját. A Benedict Cumberbatch főszereplésével készült, közönségkedvencnek számító alkotás Turing életének három szakaszát mutatja be – mindhármat erős pontatlanságokkal.
Ezek közül a legsúlyosabb John Cairncross (Allen Leech) ábrázolása, aki a filmben Turing csapatában dolgozik, majd kiderül róla, hogy szovjet kém.
Bár Cairncross valóban Turinghoz közel, a Bletchley Parkban dolgozott ebben az időszakban, semmilyen közös feladatuk volt, és szinte teljesen kizárt, hogy valaha is találkoztak volna.
Éppen ezért szúrhatott szemet annyi kritikusnak az a jelenet, amikor Cairncross megzsarolja Turingot, aki emiatt kénytelen eltitkolni a férfi kémkedését a felettesei elől. Ez a mozzanat meglehetősen rossz fényben tünteti fel az Enigma hányattatott sorsú megfejtőjét – pedig a valóságban nem követett el ehhez hasonló hazaárulást.
