Hollywood vadóc femme fatale-ja − 100 éve született Ava Gardner

Második férje, Artie Shaw szavaival élve „a legszebb teremtés volt, akit valaha láttál". Vándorlelkű, vakmerő nő, aki királynőként tudott csillogni, máskor − amikor senki nem látta− előtört belőle csillapíthatatlan alkoholéhsége és szenvedélyes természete, ami nem egyszer vezetett botrányos katasztrófákhoz. Kivételes szépség, szerencse és kemény munka állt sikere mögött, bár a rossznyelvek szerint inkább csak az első kettő. Bár a magánélete sokszor több nyilvánosságot kapott, mint munkássága, most végigvesszük karrierjének jelentős állomásait is.

Ez is érdekelhet: „Amikor rossz vagyok, akkor vagyok a legjobb" – érdekességek Mae Westről

Ava 1922 karácsony estéjén Jonas és Mary Elizabeth „Mollie" Gardner hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. A nagy létszámú Gardner család egy észak-karolinai egyutcás településen, Grabtownban rendezkedett be. Egy fehér, kétszintes parasztházban éltek, több hektárnyi földdel, melyen dohányt és gyapotot termesztettek. Édesapja keményen dolgozott, hogy nagy családját ruházattal és élelemmel lássa el, a kis Ava pedig gyakran mellészegődött. Az iskolát és a templomot kivéve mezítláb járt, hogy megkímélje egyetlen pár cipőjét. Később is a mezítlábasság volt az egyik legnagyobb öröme, visszavitte őt a boldog gyermekkorába.

Amikor az ember piszkosul szegény, és ezt nem lehet eltitkolni, az élet maga a pokol

− vallott Ava sok évvel később.

A kislány eleinte azt hitte, hogy a gyertyafényes, házi készítésű díszekkel díszített fa és a karácsonyi vacsorára érkező sok rokon az ő születésnapjának fényét emeli.

Az édesanyja két különleges süteményt sütött – egy csokisat és egy kókuszosat −, mert „megértette, milyen szomorú, ha csak egy ajándékot kapsz egyszerre karácsonyra és a születésnapodra”.

Egy 1925-ös tűz tragédia, majd egy brogdeni kitérő után a virginiai Newport Newsba költöztek, ahol szülei egy hajógyári munkásoknak fenntartott panziót üzemeltettek, később apja halála után visszatértek Észak-Karolinába. Ava érettségi után beiratkozott a közeli Atlantic Christian College, a mai Barton College titkárnőképzőjébe.

A felfedezés

Mielőtt elkezdte volna a főiskolát, 1939 nyarán New Yorkba utazott, hogy idősebb nővérével, Beatrice „Bappie" Gardnerrel töltsön egy kis időt. Bappie 19 évvel idősebb volt Ava-nál, önfejű és független nőként élt férjével, Larry Tarr profi fotóssal. Tarr készített egy lenyűgöző fotósorozatot a tizenéves Aváról, a képekkel annyira elégedett volt, hogy kiállította az 5. sugárúti stúdiójának kirakatában. Képe felkeltette egy kifutófiú figyelmét, aki úgy próbálta megszerezni a lány telefonszámát, úgy hogy a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) tehetségkutatójának adta ki magát. Tarr recepciósa átlátott a fiún, de az eset arra inspirálta Larryt és Bappie-t, hogy elküldik Ava képét az MGM-nek. Nem sokkal később a Tarr stúdiót felkereste az MGM igazi tehetségkutatója: próbafelvételre hívták Avát.

Ha tovább olvasnál: A 60 éves lett Jodie Foster, aki olyan akart lenni, mint mindenki más

Így Ava ismét New Yorkba indult. Bappie ideges kishúgával együtt ment az MGM irodájába az első interjúra. A próbafelolvasáson hamar fény derült sűrű déli akcentusára. A férfi javaslatára másnap visszatért egy néma próbafelvételre, és a kamera attól a perctől kezdve imádta a lányt, természetes szépsége beragyogta a vásznat. Amikor az MGM főnöke, Louis B. Mayer meglátta, felkiáltott:

Nem tud énekelni, nem tud színészkedni, nem tud beszélni, de fantasztikus!

Avának hétéves standard szerződést ajánlottak heti ötven dollárért. 18 évesen Hollywood felé vette az irányt − ahol aztán természetesen elküldték hangképzésre a későbbiekben, a legendás Gertrude Vogelerhez.

Hollywood kapujában

Második napján a Tavasz a Broadwayn (1941) című film forgatásán találkozott Mickey Rooney-val, a kor egyik legnagyobb sztárjával. Ava lenyűgözte őt rendkívüli szépségével, 5 hónappal az első találkozásuk után összeházasodtak, ám házasságuk mindössze egy évig tartott. A válásukat 1943. május 21-én véglegesítették, ugyanazon a napon, amikor Ava szeretett édesanyja méhrákban elhunyt. A fiatal színésznő hamarosan Howard Hughes világhírű pilóta és milliomos karjai között találta magát, aki utána vagy 20 évig kitartóan „ki-be járkált az életében” – annak ellenére, hogy a lány inkább segítőkész barátként tekintett rá.

Kapcsolatuk − mint Ava minden fontos kapcsolata − hamarosan viharossá vált. Soha nem a rossz döntések vagy a balszerencse miatt alakult így.

A vadóc vidéki lányként felnövő Avának egyetlen víztorony sem volt túl magas ahhoz, hogy megmássza, egyetlen fiú sem volt túl kemény ahhoz, hogy megverje, és egyetlen fenyegetés sem volt túl félelmetes ahhoz, hogy ne nézzen vele szembe.

​Korai évek

Avának számos jelentéktelenebb szerep után, több mint 20 film után indult be a karrierje. 1946-ban az MGM kölcsönadta őt a Universal stúdiónak Ernest HemingwayA gyilkosok című novellájának adaptációjához, ő kapta meg a végzetes asszony, Kitty Collins szerepét. A film sikert aratott a kritikusok és a közönség körében egyaránt és a hollywoodi A-listára emelte sztárjait, Ava pedig egy életre szóló barátságot kötött „Papa” Hemingway-jel.

Miközben Ava az igazi áttörés küszöbén állt, második nagy románcának kellős közepén is járt. 1944 végén bemutatták a második világháborúból épphogy hazaérő Artie Shaw-nak, aki a kor egyik legnépszerűbb zenésze, zeneszerzője és zenekarvezetője volt. Jóképű, hihetetlenül intelligens és végtelenül sármos volt, szinte azonnal egymásba szerettek.

Ava, szerintem testileg, érzelmileg és szellemileg te vagy a legtökéletesebb nő, akivel valaha találkoztam, még ma este feleségül vennélek, hacsak nem vettem volna el már túl sok feleséget

− mondta róla Shaw. Néhány hónap után összeköltöztek, majd összeházasodtak Beverly Hills-i otthonukban. Ava 22 éves volt, Artie 35. A férfi eltökélten próbálta pallérozni a lányt olvasmányokkal, zeneművekkel. Megtanította sakkozni is, majd mikor Ava 15 perc alatt legyőzte őt, többször nem játszottak. Majdnem pontosan egy évvel a házasságkötésük után elváltak.

​A sztárság

Ava nem sokat búslakodott, csillaga szépen ívelt felfelé. A gyilkosok meglepő sikere után igazi sztárrá vált: egyből szembe is állították Hollywood királyával, Clark Gable-lel A házalók (1947) című filmben. Más stúdiók és rendezők is felfigyeltek rá, és az 1940-es évek végére számos nagyszabású projektben kapott szerepet, például A nagy játékos (1949) című filmben.

Ekkor következtek leghíresebb filmszerepei. Újra összeállt Clark Gable-lel két filmben, a Magányos csillag (1952) című westernben és a Mogambo (1953) című kalanddrámában. Ez utóbbiban nyújtott alakításáért a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjra is jelölték, Eloise „Honey Bear" Kelly szerepéért. Egyik legemlékezetesebb alakítását Maria Vargas elkárhozott színésznő szerepében nyújtotta Joseph L. Mankiewicz a Mezítlábas grófnő (1954) című produkcióban.

Frank

Miközben Ava a filmvásznon a legnagyobb sikereit érte el, a legszenvedélyesebb románc is rátalált. Frank Sinatra énekessel és színésszel, még Rooney feleségeként találkozott először, majd 1949-ben egy partin újra egymásba botlottak. Legendás szerelmük egész életükön át kitartott. 1951-ben házasodtak össze, deszenvedélyes és viharos kapcsolatukat − a titokzatos udvarlásokkal, nyilvános vitákkal és kibéküléseikkel – szétcsipkedték a bulvárlapok. De nehezen tudták kezelni a karrierjük okozta nyomást és az egymás iránti kölcsönös féltékenységet, így hat évvel később elváltak. Később többször is kibékültek, nem tudták teljesen rendbe hozni a kapcsolatukat. Ava így nyilatkozott róla:

Bár a szerelmünk mély és igaz volt, nem tudtunk együtt élni, ahogyan egymás nélkül sem tudtunk volna. Csak azt tudom, hogy ha Frank elveszített volna engem, vagy én őt, a világaink összeomlottak volna.

Ava további két Hemingway adaptációban is szerepet kapott, A Kilimandzsáró havasaiban, majd A nap is felkelben. Egyszer, amikor Ava Hemingway kubai villájában tartózkodott, és meztelenül úszott a medencéjében, a „Papa" elrendelte, hogy a medence vizét soha ne ürítsék ki utána. Fokozatosan átértékelte karrierjét, és átállt a karakterszerepekre, lehetőséget találva arra, hogy a korszak legbefolyásosabb rendezőivel dolgozzon. 1964-ben Richard Burton és Deborah Kerr oldalán szerepelt John Huston rendező Tennessee WilliamsAz iguána éjszakája című művének adaptációjában. A fogadósnő földhözragadt alakításáért Ava Golden Globe-jelölést és a San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját is megkapta. Az 1970-es és 1980-as években áttért a zsánerfilmekre és a televíziózásra.

​Európai évek

33 évesen a színésznő szeretett volna elmenekülni a szórakoztatóipar állandó reflektorfénye és figyelme elől, így otthagyta hollywoodi életét, és Madridba költözött. Az ott töltött 10 év alatt élte a város vibráló kultúráját, a flamencot és a bikaviadalokat. 1968-ban a nyugodtabb élet reményében Londonra váltott. Élete végéig imádott Ennismore Square-i lakásában maradt, de többször hazalátogatott Észak-Karolinába.

Sajnos az 1980-as évek végén egészsége hanyatlani kezdett, kétszer is agyvérzést kapott. Sinatrával közeli barátok maradtak, a férfi megszervezte, hogy egy orvosokkal felszerelt magánrepülőgéppel Avát Amerikába repítse orvosi kezelésre. De alighogy visszatért londoni lakásába, elesett, majd tüdőgyulladásban meghalt 1990. január 25-én. A Smithfield-i Sunset Memorial Park temetőjében, a Gardner család sírhelyen nyugszik, nem messze az életét bemutató Ava Gardner Múzeumtól.

Forrás: itt, itt, itt és itt