Tűpontosan megjósolta a mai világot 1964-ben az egyik legfontosabb sci-fi-író

Clarke neve ma leginkább a 2001: Űrodüsszeia kapcsán ismert, a hatvanas évek közönsége azonban futuristaként figyelt rá. Már jóval korábban felvetette a távközlési műholdak ötletét, és következetesen foglalkozott azzal, hogyan alakítja át a technológia a mindennapokat. Az egyik legpontosabb megfigyelése a kommunikációról szólt. Úgy látta, eljön az idő, amikor az emberek a világ bármely pontján elérhetők lesznek, függetlenül attól, hol tartózkodnak. Mint mondta:

A globális, azonnali kapcsolattartás ma már alapélmény. Érdekes, hogy Clarke még nem az internetet írta le, hanem annak logikáját. Hasonló pontossággal beszélt a munkavégzés átalakulásáról is. Azt feltételezte, hogy a technológia lehetővé teszi majd, hogy az emberek bárhonnan dolgozzanak, akár távoli helyekről is. Ez szerinte a városok szerepét is átírhatja. A távmunka ma valóban általános tapasztalat, még ha nem is rendezte át teljesen a városi életet.

A biotechnológiával kapcsolatban már játékosabb, de nem kevésbé beszédes megjegyzései voltak. Felvetette, hogy akár állatokat is be lehetne tanítani különféle feladatokra, majd rögtön hozzátette, hogy ez egészen addig működne, amíg szakszervezetet nem alapítanak – aztán megint ugyanott lennénk.

A gondolat egyszerre ironikus és előrevetíti azokat az etikai kérdéseket, amelyek ma már a technológiai fejlődés természetes velejárói, írja az Open Culture. Talán a legmesszebbre mutató megjegyzése mégis az volt, amikor az emberi fejlődés határairól beszélt. Úgy vélte, a jövő nem feltétlenül az emberről szól majd, hanem egy új, mesterséges intelligencián alapuló korszakról. Mint fogalmazott:

Ez a gondolat ma, az AI gyors fejlődése mellett különösen élesen hat. Clarke természetesen nem talált el mindent. Beszélt azonnali nyelvtanulásról, emlékek törléséről vagy olyan gépekről, amelyek tárgyakat képesek tökéletesen lemásolni. Ezek egy része máig a science fiction világába tartozik, más részük új formában, más technológiákban bukkan fel.