1927-ben készült, 2026-ban játszódik – a film, amely megalapozta a sci-fi műfaját
Kevés film gyakorolt akkora hatást a science fiction műfajára, mint Fritz Lang 1927-ben bemutatott Metropolis című alkotása. A német némafilm látványvilága, története és technológiai víziói ma is felismerhetők a modern sci-fi legnagyobb klasszikusaiban – a Csillagok háborújától a Szárnyas fejvadászig.
A Metropolis egy futurisztikus város történetét meséli el, amely 2026-ban létezik. A cselekmény szerint a társadalom két részre szakad: a felszínen a gazdag elit él fényűző körülmények között, miközben a város mélyén munkások ezrei üzemeltetik a hatalmas gépeket, amelyek fenntartják a rendszer működését. A történet középpontjában a hatalom és a kiszolgáltatott tömegek konfliktusa áll, amelyet Lang vallási, mitológiai és politikai motívumokkal átszőve jelenít meg.
A cselekmény akkor indul el igazán, amikor Freder, a várost irányító vezető fia találkozik Mariával, egy fiatal nővel, aki a munkások és az elit közötti megbékélés lehetőségéről beszél. A város különc feltalálója, Rotwang azonban elrabolja a nőt, és egy robotra ülteti át a külsejét. A gépi Maria eredetileg a munkások megnyugtatására szolgálna, végül azonban lázadást szít, amely majdnem a város pusztulásához vezet.
A Metropolis látványvilága már a bemutatásakor is rendkívülinek számított. Lang és alkotótársai hatalmas díszleteket építettek, több ezer statisztát mozgattak meg, és aprólékosan kidolgozott miniatűr modellekkel teremtették meg a futurisztikus metropolisz képét. A forgatás közel másfél évig tartott, a film költségvetése pedig mintegy ötmillió birodalmi márka volt, ami a húszas években rendkívül magas összegnek számított.
A film technikai megoldásai is úttörőnek bizonyultak. Lang különféle trükkfelvételekkel, tükrökkel és miniatűr modellekkel hozta létre a hatalmas város illúzióját, és a speciális effektek egy része még évtizedekkel később is használatban maradt a filmiparban. A Metropolis vizuális világa – a felhőkarcolók között száguldó járművek, a monumentális géptermek és a függőleges, réteges városkép – később számos sci-fi alkotásban visszaköszönt.
Hatása a műfaj történetében különösen látványos. Ridley Scott Szárnyas fejvadásza, Luc Besson Az ötödik elem című filmje vagy a Star Wars-univerzum futurisztikus városai mind magukon viselik Lang víziójának nyomait. A film ikonikus robotfigurája, Maria pedig közvetlen inspirációként szolgált több későbbi androidkarakterrel kapcsolatban – köztük van a Star Wars C-3PO-ja vagy az Ex Machina mesterséges intelligenciája.
A Metropolis a látványával és a témáival is egyértelműen megelőzte korát. A film olyan kérdéseket vet fel, amelyek ma is aktuálisnak hatnak: a technológia és a hatalom kapcsolata, a tömeges megfigyelés lehetősége, valamint az a félelem, hogy az automatizáció az embereket puszta fogaskerekekké teheti a rendszerben.
Érdekesség, hogy a film eredeti változata sokáig elveszettnek számított. A bemutató után a stúdió jelentősen megvágta az alkotást, és évtizedeken át csak rövidített verziók voltak elérhetők. 2008-ban azonban Argentínában előkerült egy majdnem teljes kópia, amely lehetővé tette a film rekonstrukcióját. A restaurált változatot 2010-ben mutatták be Berlinben, közel kilencven évvel az eredeti premier után.
Olvasd el ezt is!