Ahogy a 21. században elképzelünk egy ötkarikás rendezvényt, az merőben eltér a gyökereket jelentő ókori olümpiai játékoktól. Alább összegyűjtöttünk pár érdekességet a legelső, ókori Görögországban megtartott versenyekről, amelyekről aligha hallottál eddig.
Vallási fesztiválként indult
Ugyan a történészek szerint már Kr. e. 1000 körül is rendezhettek sportversenyeket, az első, amelyről írásos emlék is készült, az a Kr. e. 776-os – kizárólag stadionfutást tartalmazó – megmérettetés volt. A kezdeti időszakokről nem sokat tudni, abban azonban biztosak lehetünk,
hogy az Olümpiában tartott sportesemény Zeusz görög főistennek szentelt vallási fesztivál részeként kezdte meg nagy múltú pályafutását.
Aki nem görög, az barbár és nem is versenyezhet
Olümpia romjai
Fotó: Shutterstock
Az ókori és az 1896-tól felélesztett modern olimpiai játékok között lényeges különbség, hogy kik vehettek részt a versenyszámokban:
a békét és fegyverszünetet is magával hozó sporteseményen az ókorban csak a görögök és – a kocsiversenyt leszámítva – kizárólag férfiak vehettek részt.
Hérodotosz történész szerint a játékok kizárólagos jellege Kr. e. 500 körül ingott meg, amikor egy Alexandrosz nevű makedón herceg akart elindulni az egyik számban. A többi versenyző megpróbálta megakadályozni a részvételét, így a férfinak be kellett bizonyítania, hogy a származása és az ősei valóban görögök voltak. Később azonban egyre több nem görög – barbárnak nevezett – atléta mérhette össze képességeit a hellászi sportolókkal.
Ezt is olvasd el! Magyarország minden idők egyik legeredményesebbjeként vág neki az olimpiának
Vaddisznóhús feletti eskü
Mivel az olimpiai játékoknak szakrális jellege volt, a szabályokat nagyon komolyan vették: a versenyszámokban csalni az istenek megsértése volt.
Ezért a versenyzőknek és a bíráknak egy szelet vaddisznóhús felett esküt kellett tenniük, hogy végig tisztességesen járnak el.
Amikor pedig valaki mégis megszegte a szabályokat, azt azonnali korbácsütéssel büntethették. Mivel általában csak a rabszolgákat verték így, ez – a fájdalom mellett – hatalmas becsületvesztéssel is járt. A súlyos szabálysértőkre pedig nagy összegű pénzbírság várt. További feljegyzések szerint már a játékok kezdetén előfordult többször, hogy egyes versenyzőket ellenfeleik megvesztegetése miatt kellett szankcionálni.
Ez is érdekelhet: Olimpia 2024: eltérést figyelhetünk meg az elit sportolók agyműködésében
A meztelenség elve
Fotó: Shutterstock
A stadionfutáshoz csatlakozott egy kis idő múltán a birkózás, az ökölvívás, a pankráció, a kocsiverseny, számos futószám és a penthathlon is. Bár először ágyékkötőben versenyeztek a sportolók, Kr. e. 720-tól egyre többen hagyták el a ruházatot, egészen addig, amíg már a meztelen testtel való versenyzés vált a megszokottá, amely több szempontból is előnyös volt.
A küzdősportokban ugyanis így nehezebb volt belekapaszkodni a másikba, illetve maga az esemény is az emberi test teljesítményét ünnepelte, így mindez csak erősítette az olümpia mögötti eszményt.
A mindennél értékesebb jutalom
A játékokon a győztesek érmek helyett egy szent olajfából készült fejdíszt kaptak, amelyet az utolsó napon egy felvonuláson nyújtottak át számukra.
A legnagyobb nyeremény azonban maga a győzelem által kivívott népszerűség és dicsőség volt.
Sok városállam juttatásokat ajánlott fel saját győztes atlétájának. Gyakori volt a szoborállítás és a versírás is a játékokat nyerő sportolókról.
