Tudósok szerint fejben dől el, hogy kiből lesz olimpikon, könnyen lehet ugyanis, hogy az élsportolóknak egyszerűen másképp működik az agyuk az átlagemberekéhez képest. A sikerhez nagyban hozzájárulhat egy gén is, amellyel vagy rendelkezünk születésünkkor, vagy nem.
Az élsportolók szervezete automatikusan igyekszik kitolni a test fizikai határait, legyen szó sebességről, kitartásról, erőkifejtésről vagy precizitásról. A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon másképp működik-e az olimpikon élsportolók agya. Ahogy erejük és ügyességük, úgy könnyen lehet, hogy agyműködésük is élesebben, jobban funkcionál, mint a világ többi részének.
A Science Alert szerint egy 2019-es amerikai kísérlet során a Northwestern Egyetem különböző teszteket végzett az ott tanuló élsportolókon, melyek során kiderült, hogy sokkal jobban reagálnak különböző hangokra, mint társaik. Ez elsősorban annak is köszönhető, hogy edzések és versenyek során rengeteg zajt kell kizárniuk elméjükből. Az atlétáknak másodpercek töredéke alatt kell eldönteniük, hogy melyik hang segíti és melyik hátráltatja őket a győzelemben.
Ez is érdekelhet! 7 fordulópont, ami örökre megváltoztatta az olimpiai játékokat
Megállapították továbbá, hogy a rendszeres gyakorlás már önmagában segíti a koncentrációs képességet anélkül, hogy a környezeti zajok és hangok befolyásolnák a teljesítményt.
Fotó: Shutterstock
Nem csak a zajokat tudják jobban kizárni a kiváló sportolók, ugyanis a 2018-as kutatás szerint a tapasztalt teniszezők úgynevezett „csendes szemmel“ rendelkeznek, ami a fokozott vizuális figyelmet jelenti. Magyarul segít optimalizálni a motoros készségek irányítását, főként a stresszes helyzetekben, ahol precíz mozdulatokra van szükség. A csendes szem megjelenésekor általában sokkal célzottabb, élesebb ütéseket sikerül véghezvinniük. Minél tapasztaltabb teniszezőről van szó, annál hosszabb ideig képes fenntartani az állapotot, de néhányan vitatkoznak azzal kapcsolatban, hogy milyen sportágak esetén fordul elő az állapot.
Ajánljuk figyelmedbe! Úgy érzed, edzés közben lassabban telik az idő? Nem véletlenül!
A motoros készségeset az agykéreg irányítja. Néhány kutatás szerint a mélybúvároké vastagabb a fokozott figyelem és fókuszálás miatt. A magasan képzett sportolók esetében az agy mozgásért felelős rétege is gyorsabban, pontosabban működik. Egy német tanulmányban bizonyítani próbálták, hogy a gerelyhajítók és magasugrók esetében az agy mozgásért felelős része máshogyan működik, mint az átlagé. Kétségtelen, hogy néhányan úgy születnek, hogy az agyuk könnyebben tudja koordinálni ezeket a mozgásért felelős folyamatokat, vagy akár egyszerűbb a fókuszálás, ahogy másoknak könnyebben megy a testépítés vagy az erőnléti feladatok.
Egy 2015-ös tanulmány szerint az olimpikonok már úgy születnek, hogy kémiailag több hajlam van bennük a céljuk eléréséhez, mint másokban. A Parma Egyetem genetikai kutatói négy gént párosítottak az izom fejlődéséhez, a viselkedés javulásához, valamint az agresszió és szorongás kialakulásához. Az egyik a dopamin aktiváló, DAT elnevezésű gén, amely segítségével nemcsak céltudatosabbak, de energikusabbak lehetünk és a mozgásunk is jobbá válik. Néhány tanulmány szerint DAT általában megtalálható az élsportolókban.
