6 disztópikus könyv, ami örökre kísérteni fog minket

Az út egy meg nem nevezett kihalási esemény után játszódik, ami a világot kopárrá, hideggé és gyakorlatilag minden élettől mentessé tette. A regény egy név nélküli apa és fia történetét meséli el, akik egy életveszélyes utazásra vállalkoznak, hogy melegebb környéket keressenek – útjukon pedig éhezéssel, faggyal és kannibálokkal kell szembenézniük.

A könyörtelen történet Cormac McCarthyhoz méltóan szikár prózában íródott. 2007-ben az amerikai szerző Pulitzer-díjat kapott a regényért, amelyből 2009-ben John Hillcoat kiváló mozifilmet rendezett Viggo Mortensen és Kodi Smit-McPhee főszereplésével.

Ray Bradbury Fahrenheit 451 című regénye egy jövőbeli, sötét Amerikában játszódik, ahol az olvasás tilos, a könyveket pedig könyörtelenül elégetik. A történet főszereplője, Guy Montag tűzőrként dolgozik, feladata a könyvek megsemmisítése – új, különös szomszédja hatására azonban megkérdőjelezi addigi világnézetét, és titokban olvasni kezd.

A regény központi témája a televízió uralma, az önálló gondolkodás eltűnése és a cenzúra. Bradbury figyelmeztetése ma is érvényes: az olvasás szabadsága elengedhetetlen az emberi gondolkodás és a társadalom egészsége szempontjából.

Jevgenyij Zamjatyin Mi című regénye egy távoli jövő totalitárius államában játszódik, ahol az egyéniség tiltott, a társadalmat szigorú racionalitás, teljes átláthatóság és állandó megfigyelés uralja. A főhős, D–503 egy olyan világban él, ahol a neveket felváltották az azonosítószámok – ám egy tiltott szerelem hatására lassan ráébred saját belső szabadságvágyára, és szembekerül a rendszerrel.

Bár művét hazánkban csak kevesen ismerik, Zamjatyin jóval George Orwell 1984-e előtt, 1921-ben megírta a modern irodalom egyik első disztópiáját. A regény máig érvényes kérdéseket vet fel a szabadságról, az önálló gondolkodásról és az elnyomó rendszerek természetéről.

P. D. James Az ember gyermeke című disztópiája egy olyan jövőbeli Angliában játszódik, ahol huszonöt éve nem született gyermek, a jelenség pedig az emberiség kihalásával fenyeget. A társadalom apátiába süllyedt, a hatalmat Xan Lyppiatt, a Gondnok diktatórikus rendszere tartja kézben. Theo Faren, a Gondnok unokatestvére magányosan él, mígnem egy titokzatos nő révén kapcsolatba kerül egy ellenálló csoporttal. Az események hatására olyan döntések elé kerül, amelyek az emberiség sorsát is megváltoztathatják.

A regényből 2006-ban nagy sikerű film is készült Alfonso Cuarón rendezésében, Clive Owen és Julianne Moore főszereplésével.

Stephen King (Richard Bachman álnéven írt) A hosszú menetelés című regénye egy sötét jövő Amerikájában játszódik, ahol az elnyomó rendszer évente megrendez egy brutális túlélőversenyt: száz tinédzser fiú indul el gyalog egy kijelölt útvonalon, és csak egyetlen győztes maradhat. A szabály egyszerű: aki lelassul, meghal. A menetelést az egész ország élőben követi, miközben a résztvevők testi és lelki tűrőképessége fokozatosan felőrlődik. King korai disztópiája Az éhezők viadala előfutára – társadalomkritikus, nyomasztó és megrázó.

A regényből készült nagyjátékfilm hamarosan érkezik Francis Lawrence rendezésében.

Minden idők talán legismertebb disztópikus regénysorozatát Suzanne Collinsnak, Az éhezők viadala-univerzum megalkotójának köszönhetjük. A trilógia első része egy olyan jövőben helyezi el a történetet, ahol az Amerikai Egyesült Államok romjain felépülő Panem diktatórikus Kapitóliuma minden évben arra kényszeríti a fennhatósága alá tartozó tizenkét körzetet, hogy egy-egy fiút és lányt delegáljanak az élethalálharcot jelentő Viadalra. A tizenhat éves Katniss Everdeen önként jelentkezik húga helyett, és ezzel egy gyilkos játék egyik főszereplője lesz. Katniss nemcsak a többi küldöttel, hanem önmagával is harcot vív: hogyan maradhat ember egy embertelen világban?

Az éhezők viadala hatalmas világsiker lett – az eredeti trilógiához Collins eddig két előzményregényt írt. Eddig négy részből készült mozifilm (a trilógiát lezáró A kiválasztottból kettő is), és hamarosan érkezik a legújabb regény, Az aratás hajnala adaptációja is.