Az év végé felé robogva eljött az idő, hogy visszatekintsünk az elmúlt esztendőre zenei megjelenések terén, rangsorolva a legjobb 2021-es lemezeket. Mi megtettünk, sorrende állítva a 20 legjobbat annak reményében, hogy találsz köztük majd olyant, ami mellett teljesen elmentél év közben, pedig hiba lett volna kihagynod. Műfajok széles skálája közt válogathatsz.
20. illuminati hotties - Let Me Do One More
Sarah Tudzin rossz lemezszerződésétől megszabadulva második lemezén a tőle megszokott sajátos humorral ragadja meg a hétköznapi dolgok melankóliáját dalszövegeiben, miközben kiváló érzéke van a fülbemászó és ott is ragadó, megkapó refrénekhez. A Let Me Do One More nem egy túlgondolt album, de egyszerűsége csak autentikusabbá teszi és hallgattatja magát. Tökéletes hangulatfestés dögmeleg nyarakhoz.
19. MARINA - Ancient Dreams in a Modern Land
MARINA, lánykori nevén Marina & The Diamonds színes, joviálisan csípős játékosságával vált karrierje kezdetén az egyik legizgalmasabb popelőadóvá, hogy aztán száműzze mindezt későbbi anyagain sokat mondani akaró, de magát unalmasan komolyan vevő dalokkal. Idei lemeze viszont tökéletesen elegyítette mindkét korszakot, karrierje egyik legjobbjává téve. A társadalmi problémákat boncolgató szövegeknek pedig kifejezetten jót tesz a régóta hiányolt animáltság és popos könnyedség, ellenpontozva a didaktikusságot.
18. Sam Dew - MOONLIT FOOLS
Sam Dew a zeneiparban olyan nagy nevekkel dolgozott dalszerzőként, mint Taylor Swift, vagy Mary J. Blidge, továbbá olyan kritikuskedvenc előadókkal is dolgozott, mint Jessie Ware. Pár éve viszont már magának ír dalokat, idei debütlemeze alapján pedig bőven van keresnivalója előadóként. Bemutatkozása hangulatilag nagyon egységes, kellően sokszínű viszont stílusában ahhoz, hogy ne váljon soha egyhangúvá. Dew pedig könnyen befogadható, de hangzásában sokkal előremutatóbb, mint másoknak írt számaiban, szóval jól jártunk énekesként való szárnybontogatásával.
17. Slayyyter - Troubled Paradise
Slayyyter bemutatkozó nagylemezén eddigi anyagaihoz képest nem találja fel a spanyol viaszt, de simán az év egyik legszórakoztatóbb poplemeze, ami jól kever különböző, elektronikus zenei műfajokat poppalettájába ahhoz, hogy egy pillanatra se váljon unalmassá, még ha a hyperpop szcénához képest nem is mutat sok újat. Viszont az előadó camp, szexuálisan túlfűtőtt és önfeledten trash előadói perszónája bőven elég személyiséggel megtölti ahhoz, hogy izgalmas tudjon lenni.
16. slowthai - TYRON
Nothing Is Great About Britain című bemutatkozólemeze után slowthai hamar a zenei sajtó kedvencévé vált, hogy aztán pár kisebb botrány után kissé elveszítse kegyeiket. Míg első lemeze főleg a külvilágról, azon belül is Nagy-Britanniáról szólt, addig második lemeze inkább befele szemlélődik, önvizsgálatot tartva. A lemez első fele tele van basszusnehéz klubdalokkal, a második fele pedig csendesebb balladákkal. Ami konstans, az slowthai csibészes őszintesége ami legnagyobb erőssége itt is. Második lemezére viszont mindez sokkal több tudatossággal és magabiztossággal párosul.
15. Sleigh Bells - Texis
Míg a Sleigh Bells egyik fele a rágógumipop világából jött, addig a másik a riffnehéz metáléból, ennek dinamikája pedig első anyagaikon nagyon érdekes kísérleti popszámokat eredményeztek, nagyon egyedi és jól felismerhető hangzással. Ugyanakkor lemezről-lemezre csökkent ennek frissessége, elvesztve minden újabb lemez kissé a kezdeti izgalmat. Idei lemezén viszont megtalálta a duó a módját, hogyan tud hangzásán olyant csavarni, hogy az újra érdekesen hangozzon, sokkal szabadabban vegyítve zsánereket, de biztos kézzel gyúrva nyers stílusuk ellenére fülbemászó dalokká.
14. Zack Fox - shut the fuck up talking to me
Zack Fox alapvetően humorista, aki nem viccből rappel, ennek ellenére nagyon sajátos humora átitatja mindazt, amit zenészként csinál. Egy végtelenül szórakoztató személyiség, akinek bőven elég lenne csak viccesnek lenni számaiban. De bemutatkozólemzének előremutató hangzása is az egyik legizgalmasabb rapperré teszik. Saját bevallása szerint az album azt az egyszerű érzést próbálta megragadni, amikor az autódban ülsz dühösen és legszívesebben elütnél embereket. Mindezt tökéletesen és sallangmentesen teszi abszurd rajzfilmszerűséggel és fergeteges humorral.
13. Turnstile - GLOW ON
A Turnstile idei lemeze újabb példa arra, hogy az előadók ma annyira szabadon bánnak a zsánerekkel, hogy teljesen kinőtték a kalsszikus besorolásokat, meghaladottá téve azokat. Az alapvetően hard core banda ugyanis új anyagán olyan zenét hozott létre, ami a moshpit mellett a táncparkettet is be tudja indítani. Egyszerre kíméletlenül kemény és könnyen befogadható ritka elegyét hozták létre. Táncolható, elektronikus zenei elemeket is tartalmazó hardcore rockzene, az elejétől a végig eszeveszett tempóban.
12. Twin Shadow - Twin Shadow
Twin Shadow az elővő évtized elején az egyik legizgalmasabb popelőadójaként robbant be nosztalgiától csöpögő, szintikben gazdag zenéjével, de legutóbbi néhány lemezén érezhető volt egyfajta identitáskrízis nála. Mint egy popkaméleon, aki nem tud színt váltani. Idei öncímű lemezén viszont sikerült végre, ugyanis éles váltás az eddigiekhez képest hangzásában, ennyire pedig sose hangzott még magabiztosnak és könnyednek. Abszolút jót tett neki, hogy ezúttal teljesen más inspirációkból dolgozott.
11. BROCKHAMPTON - ROADRUNNER: NEW LIGHT, NEW MACHINE
A BROCKHAMPTON legújabb lemezének tematikus malterja a lemez készülését beárnyékoló tragédia, a magára boybandként hivatkozó formáció egyik tagjának apja ugyanis öngyilkos lett a készülését megelőzően. Úgyhogy a lemez fő témája a gyász és a továbblépés amolyan csoportterápia jelleggel. Messze a legsötétebb lemezük, de egyben a legérettebb is. Rájuk jellemző módon pedig ez a lemezük is ha nem is radikálisan, de másként hangzik, mint a többi projektjük. Kiszámíthatatlanságuk továbbra is a legnagyobb erényük.
10. Left at London - t.i.a.p.f.y.h.
Left at London klasszikus egyszálgitározós singer-songwriter hálószobapop dalokat írt karrierje legelején, az utóbbi időkben viszont egyre többet és többet kísérletezett hyperpoppal. Bemutatkozólemezére pedig tökéletesre csiszolta stílusát, aminek köszönhetően egyedi hanggá tud válni az egyre zsúfoltabb hyperpop szcénán belül. Tökéletes érzékkel vegyít kísérleti elektronikát klasszikusabb hangszerekkel, némelyik száma egészen úgy hangzik, mint a tökéletes dal tábortűzhőz az űrben. Olyan, mint egy gitározós singer-songwriter lemez a jövőből.
9. Kanye West - DONDA
Két csalódást keltő lemez után Kanye West ismét magára talált alkotóként, tökéletesre csiszolva azt, ami a két ezt megelőző alkalommal nem sikerült. Ajánljuk figyelmedbe a lemezkritikánkat róla, amiben hosszassan méltatjuk a rapper nagy zenei visszatalálását a csúcsra.
8. Japanese Breakfast - Jubilee
Idei új nagylemezén Michelle Zauner előző albumának gitárdominálta indierockját az eletropop és a dreampop határán egyensúlyozó, de továbbra is indie érzékenységű hangzásra cserélte, a váltás pedig kifejezetten jól áll neki. Saját bevallása szerint zenei karrierjét eddig főleg a gyász határozta meg alkotásaiban, ezért új anyagát szerette volna, ha az öröm határozza meg. A végeredmény pedig rá jellemző módon emlékezetes, de szomorú popdalok lettek a boldogság iránti vágyról és annak fájdalmas elérhetetlenségéről időnként eddigi legerősebb anyagán.
7. Tkay Maidza - Last Year Was Weird, Vol. 3
Tavaly kedvenc lemezeinket és EP-inket taglaló cikkünkben azt írtuk Tkay MaidzaLast Year Was Weird, Vol. 2 című anyagáról, hogy minden éles stílusváltásával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az egyik legizgalmasabb kortárs popelőadóval van dolgunk, akire érdemes árgus szemekkel figyelni a jövőben. Ezt a folytatással is tovább bizonyítva, mégtöbb hangzásban megmerítkezve, és bár csak egy egy adott időszakban készült, egyben kiadott dalcsokorról van szó, kiválóan működnek együtt a dalok tökéletes ívben.
6. Duckwrth - SG8*
Tavalyi nagykiadós bemutatkozását az év egyik legjobb lemezének neveztük, Duckwrth viszont nem sokat pihent, és a folytatásnak se tudtunk ellenállni. Az SG8* ugyan nem annyira konceptuális és ambíciózus, mint előző anyaga, hangulatbeli konzisztenciája miatt mégis annak folytatásának érződik. Megszokott módon ugrál továbbra is a műfajok között elődjénél egy picit jobban, beemelve több mainstream trapet és rnb-t.
5. Halsey - If I Can't Get Love, I Want Power
Halsey miután végigjárta a popgépezet szokásos lépcsőit, elérkezett karrierje azon pontjára, amikor bármit csinálhat. Úgyhogy megkereste Trent Reznort és Atticus Rosst egy közös projekthez, mivel mindig is szeretett volna hangázásban a Nine Inch Nailsre emlékeztető lemezt csinálni hatalmas rajongóként. Az együttműködés pedig az énekesnő legjobb lemezét szülte, ugyanis még semmi sem állt jól annyira neki, mint ezen az anyagon az indusztriális zajok és a nyers hangzás.
4. Injury Reserve - By the Time I Get to Phoenix
Az Injury Reserve elmúlt időszakát Steppa J. Groggs tag tragikus korai halála árnyékolta be, de idei lemezük még ezt megelőzően készült, a gyáz viszont elodázta érthető okokból a befejezését. Hogy mi lesz ezután a formációval, az kérdőjel, de még utoljára trióként létrehozták a legbátrabb és legambíciózusabb lemezüket. Bár zenéjük mindig kísérletező volt, de csak pont annyira, hogy az könnyen befogadható maradjon. Új lemezük egy pszichedelikus kaland, ami új utakat keres a műfaj hangzásában, ügyet sem vetve a befogadhatóságra, de mégis működik és ez a legcsodálatosabb benne.
3. Silk Sonic - An Evening With Silk Sonic
A soulban és funkban alaposan megmártott popzene két királya, Anderson .Paak és Bruno Mars közös formációjuk bemutatkozó lemezén tökéletesen játszik rá egymás erősségeire. Bruno Mars tökéletesen helyezi bele magát korszakok zenei örökségébe, saját képére idomítva azokat, míg Anderson .Paak amolyan soul, funk és hip-hop virtuóz az egyik legkarakteresebb hanggal. Kettejük formációja pedig egy precízen kivitelezett korszakidézés, ami pont annyira hangzik modernnek, hogy ne rondítson bele az illúzióba, amolyan best off válogatásként funkcionálva idézi meg a korszak nagyjait.
2. Tyler, the Creator - CALL ME IF YOU GET LOST
A lemezről-lemezre egyre ambíciózusabb Tyler, The Creator előző, IGOR című csúcslemeze után idei albumán egy gyerekkori álmát valósította meg tökéletes hangulatfestéssel és a leküzdhetetlen koncepciózusságával. Mindig is szeretett volna szerepelni DJ DramaGangsta Grillz legendás mixtape-szériájában, úgyhogy megcsinálta a sajátját, DJ Drama intrókkal a dalok közt, felhúzva mindezt egy világ körüli utazás témájára. A rapper pedig fejest ugorva a fényűzésbe megünnepli azt, hogy karrierjének csúcsán van az eddigi legőszintébb és legnyíltabb lemezén.
1. JPEGMAFIA - LP!
JPEGMAFIA legújabb nagylemeze az elmúlt, két EP-t is magába foglaló, igencsak termékeny időszakának a megkoronázása egy tökéletes ívű albummal, aminek számai olyan magától értetődően illeszkednek egymáshoz, hogy az év legjobb és legkerekebb élményévé teszik. Az experimentális hip-hop királyának a tiszteletköre ez a lemez, olyan beatekkel, amilyeneket egyetlen másik előadótól se hallani. Ellentmondást nem tűrő, agresszív és melankólikus anyag korunk egyik legjobb rapperétől, aki kicsit sem fél máshogy hangzani, mint bárki más.
