Portugál kutatók különböző országokban élő emberek Facebook reakciói alapján igyekeztek társadalmi mintákat alkotni.
Az International Journal of Internet Marketing and Advertising című folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek hogyan befolyásolják a közösségi médiában való viselkedést – írja a Phys.org.
Myron Guftométros és João Guerreiro, a lisszaboni Instituto Universitário de Lisboa tudósai a legismertebb és legnépszerűbb online közösségi hálózatra, a Facebookra összpontosítottak. A kutatásuk során tizenöt különböző ország 225 különböző Facebook-oldalának 6750 bejegyzéséből származó adatait dolgozták fel.
A csapat kategorizálta az olyan elkötelezettségi mérőszámokat, mint a kedvelések, megosztások és kommentek száma, valamint a "lájk" különböző változatait is vizsgálták - mint például az imádom, hűha és vicces emotikonok - amelyekkel egy-egy poszt megjelölhető. Ezután Hofstede kulturális dimenzióit használták az adatok elemzéséhez. A csapat számos érdekes különbséget talált, amelyek az előbb említett modellel magyarázhatók.
Az eredményeik alapján azokban az országokban, ahol alacsony az individualizmus és/vagy nagy társadalmi különbségek vannak, több posztot osztanak meg, mint amennyit kommentelnek. Azt is megállapították, hogy a "vicces" vagy "hűha" emotikonos válaszok használata a szokásos "tetszik" helyett összefügg az individualizmus magasabb szintjével.
A Facebook és más közösségi médiaszolgáltatások elérhetősége és a globalizáció ellenére az emberek még mindig megőrzik és előnyben részesítik saját kulturális értékeiket a különböző régiókban. Emellett azonban szükség van folyamatos vizsgálatokra annak megállapítására, hogy a globalizáció hatásai elmossák-e a kulturális különbségeket, vagy sem, különösen a közösségi médián belüli posztolási és kommentelési tevékenységek esetében. A szerzők azt írják, úgy tűnik, hogy az ő tanulmányuk az első olyan publikált munka, amely valós, organikusan gyűjtött adatok alapján, elkötelezettségi mérőszámok formájában elemzi a kulturális eltéréseket.
A következő lépés a kisebb, helyi vállalatokat körülvevő kulturális különbségek vizsgálata lesz, valamint a modelljük kiterjesztése más alkalmazásokra, például a Twitterre és az Instagramra.
A kutatók azt is megállapítják, hogy tanulmányuk több további kérdést is felvet, amelyekre a jövőbeni kutatások adhatnak választ: Vajon egy poszt "szívecskézése" a "tetszik" helyett erősebb márkakapcsolatot jelent? Arra is kíváncsiak, hogy a "vicces" vagy "hűha" emotikonokkal való reagálás azt jelenti-e, hogy a vásárlók elkötelezettebbek és érdeklődőbbek a cégek bejegyzései iránt.
Természetesen a nagyobb kérdés az, hogy, ezek a múló online érzelmek valóban elárulnak-e bármit is a felhasználó vagy a vásárló tényleges érzéseiről az adott márka iránt.
