A tanulmányban 38 résztvevő vett részt, akik az egészségügyi szolgáltatókból és a kezelésben részesülőkből tevődtek össze. A résztvevők négy virtuális kerekasztal-beszélgetésen vettek részt 2020 decembere és 2021 februárja között; a beszélgetések előtt egy nappal pedig egy kérdőívet kellett kitölteniük. A moderátor két pszichiátriai szakember volt, a téma a világjárvány során jelentkező kihívások és lehetőségek voltak.
A beszélgetésekből kiderült: a járvány jelentős hatással volt a pszichiátriai szolgáltatásokra.
A résztvevők 41%-a vezetett be távgyógyászati eljárásokat, 27%-uk pedig teljesen virtuális praxisra tért át; 55%-uk az ellátáshoz való hozzáférést rosszabbnak, 27%-uk jobbnak, 18%-uk pedig változatlannak minősítette.
A leggyakrabban előforduló diagnózis a szorongás és a depresszió volt: előbbiről 80%, utóbbiról 30% számolt be.
A vizsgálatban résztvevők többsége úgy vélte, hogy a telemedicina továbbra is a pszichiátria szokásos kezelési módszere lesz, amelynek előnyei közé tartozik a résztvevők családi életébe való bepillantás, a kevesebb lemondás, a személyes látogatások által okozott társadalmi szorongás/stigma alacsonyabb aránya, valamint a szűrőeszközök nagyobb hatékonysága és felhasználása.
A résztvevők által említett hátrányok a fontos klinikai információk elmaradásának lehetősége, valamint az idősebb, alacsonyabb jövedelmű és vidéki betegek körében a technológiához való hozzáférés hiánya miatti kisebb hozzáférés voltak. A mentális egészségügyi igények a jelentések szerint a világjárvány idején nagyobbak voltak, a résztvevők pedig aggódnak amiatt, hogy a szolgáltatók képesek lesznek-e kielégíteni a növekvő igényeket.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy „bár a telemedicinának előnyei és hátrányai is voltak, a szolgáltatók úgy vélték, hogy a pandémia után is tartósan velünk marad".
Ha érdekel, melyek ma az egészségügyi szektor legjobb vagy éppen legérdekesebb hazai vállalkozásai, itt nézz szét közöttük.