Úgy tűnik, minden héten újabb rakétát indítanak az űrbe, amely marsjárókat, turistákat vagy - ami a leggyakoribb - műholdakat szállít. A gondolat, hogy "az űr egyre telítetteb", már évek óta foglalkoztatja az embereket, de mennyire zsúfolt valójában?
Sok műhold, amelyet pályára állítottak, elpusztult és elégett a légkörben, de ennek ellenére több ezer fennmaradt. A szatellitek indítását nyomon követő csoportok nem mindig ugyanazokat a pontos számokat közlik, de az általános tendencia egyértelmű - és megdöbbentő.
Amióta a Szovjetunió 1957-ben fellőtte a Szputnyikot - az első ember alkotta műholdat -, az emberiség évről évre egyre több és több objektumot állít pályára. A 20. század második felében lassú, de folyamatos növekedés volt tapasztalható, és a 2010-es évek elejéig évente nagyjából 60-100 műholdat indítottak útnak.
Azóta az ütem drámaian megnőtt. 2020-ra 114 indítással mintegy 1300 műholdat juttattak a világűrbe, ami először haladta meg az évi 1000 új objektumot. 2021 azonban minden képzeletet felülmúlt. Szeptember 16-án már nagyjából 1400 új szatellit kezdte meg a Föld körüli pályát, és ez a szám az év előrehaladtával csak növekedni fog. Nemrégiben a SpaceX például újabb 51 Starlink műholdat állított pályára – írja a BigThink.
Kicsi műholdak, könnyű pályára állás
Ennek az exponenciális növekedésnek két fő oka van. Először is, soha nem volt még ilyen könnyű műholdat juttatni az űrbe. A második ok az, hogy a rakéták több műholdat tudnak könnyebben - és olcsóbban - szállítani, mint valaha. Ez a növekedés nem annak köszönhető, hogy a rakéták erősebbek lettek. Inkább a műholdak lettek kisebbek az elektronikai forradalomnak köszönhetően. A 2020-ban felbocsátott űreszközök túlnyomó többsége - 94%-a - kis műhold volt, azaz olyan objektumok, amelyek tömege nem éri el a 600 kilogrammot.
E műholdak többségét a Föld megfigyelésére vagy kommunikációra és internetezésre használják. Azzal a céllal, hogy eljuttassák az internetet a világ kevésbé fejlett területeire, két magáncég, a Starlink by SpaceX és a OneWeb együttesen csak 2020-ban közel 1000 smallsatot indított. Mindketten több mint 40 000 műhold indítását tervezik az elkövetkező években, hogy úgynevezett "mega-konstellációkat" hozzanak létre alacsony Föld körüli pályán.
Zsúfolt égbolt
A műholdak számának növekedésével a zsúfolt égbolttal kapcsolatos félelmek kezdenek valóra válni. Egy nappal azután, hogy a SpaceX elindította az első 60 Starlink műholdat, a csillagászok arra lettek figyelmesek, hogy ezek eltakarják a csillagokat. Míg a látható csillagászatra gyakorolt hatás könnyen érthető, a rádiócsillagászok attól tartanak, hogy bizonyos frekvenciákon 70%-os érzékenységet veszíthetnek a Starlinkhez hasonló megakonstellációk által okozott interferencia miatt.
A szakértők tanulmányozták és megvitatták az e csillagképek által okozott lehetséges problémákat, és azt, hogy a műholdas társaságok hogyan tudnák ezeket kezelni. Ezek közé tartozik a műholdak számának és fényerejének csökkentése, helymegosztásuk és a jobb képfeldolgozó szoftverek támogatása.
Az alacsony Föld körüli pálya zsúfoltságával nő az űrszemét miatti aggodalom, és az ütközések valószínűsége is.
Jövőbeli tendenciák
Kevesebb mint 10 évvel ezelőtt a világűr demokratizálása még megvalósítandó cél volt. Most, hogy az űrállomáson például diákprojektek is zajlanak, és több mint 105 országnak van legalább egy műholdja a világűrben, azt mondhatjuk, hogy ez a cél elérhető közelségbe került.
