Mivel a mezoszféra sokkal vékonyabb, mint a légkörnek az a része, amelyben élünk, az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid növekedésének hatása eltér a felszínen tapasztalt felmelegedéstől. Egy kutató a troposzférát – ahol élünk– egy vastag paplanhoz hasonlította.
A földfelszín közelében a légkör vastag. A szén-dioxid úgy tartja vissza a hőt, mint ahogy a paplan a testhőt, és melegen tart"
– mondta James Russell, a tanulmány társszerzője, a virginiai Hampton Egyetem légkörkutatója.
Az alsó légkörben rengeteg molekula van egymáshoz közel, és ezek könnyen csapdába ejtik és átadják egymásnak a Föld hőjét, fenntartva a paplanszerű meleget.
Ez azt jelenti, hogy a Föld hőjéből kevés jut el a magasabb, vékonyabb mezoszférába. Ott a molekulák kevéssé vannak jelen. Mivel a szén-dioxid is hatékonyan bocsátja ki a hőt, a szén-dioxid által befogott hő hamarabb távozik a világűrbe, minthogy egy másik molekulát találna, amely elnyeli azt.
Ennek eredményeképpen az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid mennyiségének növekedése azt jelenti, hogy több hő távozik az űrbe és a felső légkör lehűl. Amikor a levegő lehűl, összehúzódik, ugyanúgy, ahogyan egy léggömb is összemegy, ha a fagyasztóba tesszük.
Ez a lehűlés és szűkülés nem volt meglepetés. A modellek évek óta mutatják ezt a hatást. Furcsább lett volna, ha az adatok elemzése nem ezt mutatja"
– mondta Brentha Thurairajah, a Virginia Tech légkörkutatója, aki részt vett a tanulmány elkészítésében.
A kutatók szerint az új eredmények segítségével modellezhetők a mezoszférában lezajló bonyolult folyamatok.
Bár a mezoszférában történtek nem befolyásolják közvetlenül az embereket, a régió mégis rendkívül fontos. A mezoszféra felső határa, körülbelül 50 mérfölddel a Föld felett található, ahol a leghűvösebb légköri hőmérsékletet találjuk. Ez az a hely, ahol a semleges légkör kezd átmenni az ionoszféra vékony, elektromosan töltött gázaiba.
