A klímaváltozás sokat emlegetett szó manapság. Mit jelent, mióta tart, milyen fogalmak kötődnek hozzá és mire számíthatunk tőle a jövőben?


Greta Thunberg korunk egyik legnagyobb klímaaktivistája. Sokan nem kedvelik őt, ennek hangot is adnak. Greta szerint

Akik nem értik, mennyire súlyos a helyzet, azoknak teljesen érthetetlen lehet, hogy miért kell iskolasztrájkot folytatni az éghajlat védelmében. És mivel szinte senki nem tudja, milyen súlyos a helyzet, így szinte senki nem is fogja megérteni. Nagyon fognak gyűlölni engem".

Mi ez a súlyos helyzet, amit Thunberg emleget? A Nasa adatai alapján az elmúlt 171 év során az emberi tevékenység 48 százalékkal emelte a légkör szén-dioxid-koncentrációját. Ez több, mint az a 20 000 év alatt végbement természetes növekedés, melyet az utolsó jégkorszaktól 1850-ig lehet mérni.

A szén-dioxid egy üvegházhatású gáz, amelyet emberi tevékenységek, például erdőirtás és fosszilis tüzelőanyagok elégetése, valamint természetes folyamatok, például légzés és vulkánkitörések is felszabadíthatnak.

Ennek hatására a Föld átlaghőmérséklete 2,1 Fahrenheit-fokkal (több, mint 1 Celsius-fokkal) növekedett meg 1884 óta. Az 1880-as évtől feljegyzett legmelegebb évek közül 19 darabot 2000 óta jegyeztek fel. Ezek közül a 2016-os, valamint a 2020-as évek bizonyultak a legmelegebbnek.

A felmelegedés hatására a sarkvidéki tengeri jég évtizedenként 13,1 százalékos csökkenést mutat. A műholdak adatai emellett azt mutatják, hogy a szárazföldi jégtakarók mind az Antarktiszon, mind pedig Grönlandon veszítenek tömegükből 2002 óta, ez összesen 429 millió tonnányi csökkenést jelent évente.

j\u00e9g

Összesen 429 millió tonnányi jég olvad el évente.

Juan Cruz Mountford / Unsplash

A tengerszint továbbá 3,3 millimétert nő egy évben. A szint két okból emelkedik: az első a jégtakarók olvadása, a második pedig a tenger térfogatának növekedése, ahogyan melegszik.

A friss előrejelzések szerint a tengerszint emelkedésében 18 százalékos növekedést tapasztalhatunk a század végére.

Milyen hatásai vannak már most a klímaváltozásnak? A globális felmelegedés hol erdőtüzeket, hol hóviharokat okoz. Megváltoztatja a Föld tengelyét, a tudósok ugyanis megfigyelték, hogy a sarki sodródás jelensége, amelyben a Föld mágneses északi és déli pólusa a bolygó felszínén tulajdonképpen elsodródik, jelentősen megnőtt.

Rengeteg rovar, köztük például a pompás királylepke is a kihalás szélére sodródott. A friss kutatások szerint a rovarállomány 40 százaléka jelentősen csökkenőben van, egyharmadát pedig a kihalás veszélye fenyegeti. A rovarok mellett a korallpopulációk is óriási veszélyben vannak. Emellett az emlősfajok negyedét érinti a kipusztulás fenyegetettsége.

A felmelegedés árt az allergiásoknak, asztmásoknak is, de minden trópusi betegség kockázata megnő általa. A pszichés jóllétet illetően is van mitől tartanunk: megjelent az úgynevezett klímaszorongás, amely kihívás elé állítja a pszichológusokat. A klímaszorongást okozhatja a globális felmelegedés miatti állásvesztés, a szélsőséges időjárás okozta stressz, vagy az a nyugati országokban egyre gyakrabban felmerülő probléma, hogy vállaljanak-e gyereket a párok vagy sem.

Évente 150 ezer haláleset köthető a klímaváltozáshoz az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Ezeket trópusi betegségek vagy az éhínség okozza általában.

A tengerszint növekedése miatt a partmenti övezetek fokozott veszélybe kerültek. Gondoljunk csak a 2019-es velencei áradásra.

"Az egyik fő oka annak, hogy Jakartát, Indonézia fővárosát Borneóba költöztetik, az, hogy a város elsüllyed a sekély kutakból származó talajvíz kitermelés miatt ... Jakarta lehet, hogy csak a kezdet"

nyilatkozták a szakemberek.

​Milyen megoldások léteznek?

A jövőben megoldás lehetne a szén-dioxid-árbevételek méltányos újraelosztása, amely csökkentené a szegénységet is. A fosszilis tüzelőanyagok egészét továbbá le kellene cserélnünk napelemekre, szél- és atomerőművekre. Vissza kellene fogni a halászatot és az óceánbányászatot is.

A klímavédelemben emellett az egyéni cselekvés is segíthet. Nyájimmunitást jelentene az, ha elkezdenénk fenntarthatóbban, zöldebben fogyasztani. A természetvédelmi nyájimmunitáshoz egy olyan szemléletre van szükség, amely átalakítja gondolkodásunkat a világról, a benne elfoglalt helyünkről és amely által úgy tekintünk a természetre, mint a bolygón való létünk alapvető erőforrására.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben egyezséget kötöttek az országok egy karbonsemleges jövőért, amely azt célozza meg, hogy a felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsuk. A semlegességet pedig 2050-re szeretnék elérni, ez nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást jelentene.

Egy új ENSZ-szerződés tervezet ugyanakkor az antarktiszi vizek fenntartható kezelését és a biodiverzitás védelmét kérvényezi.

napelemek

A fosszilis tüzelőanyagok egészét le kellene cserélnünk napelemekre, szél- és atomerőművekre.

American Public Power Association / Unsplash

Mi mivel ártunk a természetnek? Azzal, ha mosunk például. Egyetlen mosás során egy ruhadarabból több millió mikroszál szabadulhat fel és távozik a vízzel. Ám akkor is, ha támogatjuk az új ruhadarabok vásárlását. Évente a világon ugyanis 342 millió olajhordót használnak fel a ruhaanyagok előállításához.

Amennyiben tehetjük, ne használjunk benzin- és dízelüzemű járműveket, ne utazzunk repülővel, próbáljunk minél több dolgot újra felhasználni otthonunkban, csökkentsük a hús-, valamint a tejtermékek fogyasztását.

Ezek miért fontosak? A hús- és tejtermékek előállításakor évente 7,1 gigatonna üvegházhatást okozó gáz szabadul fel ─ ez a teljes emberi kibocsátás 14,5 százaléka. A nem elektromos autók ugyanakkor évente 4,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki.

A repülők emellett a szén-dioxid-kibocsátások 2,5 százalékáért felelnek. A szemétlerakókon keletkező szén-dioxid és metán ezen kívül üvegházhatású gázok. A csendes-óceáni régióban ez az össz-kibocsátás 1,7 százalékáért felelős. Az is elmondható, hogy évente körülbelül nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül a tengerbe, amely élőlények millióit pusztítja el.

Mindezek mellett tudjuk azt, hogy a kibocsátások egynegyedét az áram- és hőtermelés, egynegyedét pedig a mezőgazdaság és erdészet okozza. A túlnépesedés továbbá az egyik fő oka a globális felmelegedésnek, mivel a társadalom növekedésével nő a karbon-lábnyom is, melyet a világban hagyunk.

A klímaváltozásnak tehát tudjuk az okát, érzékeljük a káros hatásait és látjuk a megoldásokat is. Mire várunk még?

Cikkünk megjelenését a Daikin támogatta.

További források:

Ernman, M., Thunberg, S., Thunberg, G., Ernman, B. (2019). Ég a házunk. Budapest: Corvina.

Kolbert, E. (2020). Katasztrófa közeleg? National Geographic (áprilisi szám).

Marris, E. (2020). A megújulás esélyei. National Geographic (áprilisi szám).


A figyelmetekbe ajánljuk