Ősi vadászkutya maradványaira bukkant egy spanyol-olasz-georgiai paleontológuscsoport a georgiai Dmanisi régészeti lelőhelyen.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírják az általuk felfedezett fosszíliákat, a besorolásukra tett kísérleteiket és annak lehetőségét, hogy a térségben élt előemberek kapcsolatban állhattak-e a vadászkutyával.

A georgiai falu évtizedek óta a paleoantropológusok egyik legfontosabb lelőhelye. Többek között itt találták meg a Homo erectus előember mintegy 1,8 millió éve élt egyik alfajának maradványait.

A most feltárt ősi kutyamaradványok a kutatók szerint egy eurázsiai vadászkutyáé (Canis (Xenocyon) lycaonoide), amely mintegy 1,8 millió éve jelent meg először és 800 ezer éve halt ki.

A megtalált csonttöredékek – fogak és egy állkapocs darab – alapján úgy vélik, hogy a kutya mintegy 30 kilogramm súlyú lehetett, és egy fiatal egyed volt.

A kutatók szerint Dmanisiben, ahol számos állat maradványait tárták már fel, először bukkantak eurázsiai kutya maradványaira, és ezek a leletek a valaha talált legöregebb ilyen fosszíliák európai lelőhelyen – olvasható a PhysOrg tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók megjegyezték, hogy a maradványok megtalálása nem jelentik azt, hogy a kutya háziasítva lett volna. Korábbi kutatások szerint az ember mintegy 40 ezer éve kezdett háziasítani bármely kutyafajtát.

A kutya és az emberi fossziliák közelsége azonban azt jelzi, hogy együtt éltek a térségben, és esetleg egymástól szereztek élelemet. Az ember és az ősi kutya valószínűleg akkor találkozhatott, amikor az eurázsiai vadászkutya délre, a Közel-Keletre és Afrikába vándorolt, és az emberek Afrikából északra, Európába és Ázsiába vándoroltak – írták a szakemberek.

(MTI)


A figyelmetekbe ajánljuk