Ha a mikroszkopikus struktúrák valóban DNS-ek, akkor ezek lennének a legrégebbi feljegyzett kromoszómaanyagok gerinces fosszíliákban.
A Communications Biology című folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók a Caudipteryx páva méretű, tollas dinoszauruszból származó megkövesedett porcokat hasonlították össze modern csirkék sejtjeivel, a fosszíliákban pedig olyan struktúrákat találtak, amelyek nagyon hasonlítottak a kromatinra, vagyis a DNS és a fehérjék fonalaira.
Hogy ezt látják, nagyon érdekes, az eredmények pedig azt mutatják nekünk, hogy több kutatást kell végeznünk azzal kapcsolatban, hogy mi történik a DNS-sel és a kromoszómákkal a sejthalál után"
– mondta Emily Carlisle doktorandusz, aki mikroszkopikus kövületekkel és azok megőrzésével foglalkozik az angliai Bristoli Egyetemen.
Bár felmerülhet a kérdés, de nem. Közel sem állunk ahhoz, hogy a dinoszauruszokat a megkövesedett DNS-ükből feltámasszuk.
Ugyanis ha ezekben a leletekben van bármilyen féle DNS vagy DNS-szerű molekula, akkor az – a tudományos feltételezés szerint – kémiailag módosított és megváltoztatott.
Azonban, ha a paleontológusok azonosítani tudják a kromoszómaanyagot a kövületekben, akkor egy nap talán képesek lesznek a genetikai szekvencia részleteinek feltárására. Ez pedig egy kicsit többet elárulhat a dinoszauruszok fiziológiájáról.
De előbb a kutatóknak ki kell deríteniük, hogy a DNS egyáltalán létezik-e. Egészen a közelmúltig a legtöbb paleontológus úgy gondolta, hogy a rothadás és a bomlás elpusztítja a sejtek tartalmát, mielőtt a megkövesedés megtörténhetne. Így ezzel alig foglalkoztak, ám a közel múltban egyre több olyan kutatást tartanak számon, ahol lehetséges DNS-t találtak porcokban és az ízületekben.
