Egy átlagosnak tűnő, az éjszakai égbolton alig látható csillagrendszer nagyon fényes jövő előtt áll - és ha a csillagászok előrejelzései beigazolódnak, néhányan közülünk még láthatjuk is a nagy eseményt.


Napjainkban a V Sagittae (V Sge) nevű csillag olyan halvány, hogy még egy közepes méretű távcsővel is alig észrevehető. De a következő néhány évtizedben, amikor egy közeli fehér törpe magába szívja, mindez megváltozhat – írja a Science Alert.

A Louisiana Állami Egyetem (LSU) szakértői úgy vélik, hogy ez a két égi objektum a Tejútrendszer legfényesebb csillaga lesz, fényesebb még a Szíriusznál is, amely jelenleg a csúcsot birtokolja. Ahogy a csillag és törpe kísérője fokozatosan eggyé válnak, egyesülésük egy hatalmas robbanást fog okozni, ami már a küszöbön áll.

2083 körül az akkréció (az a folyamat, amely során egy égitest a gravitáció hatására ráhulló külső anyag miatt megnövekszik – a szerk.) sebessége katasztrofálisan megnő, és hihetetlenül nagy tömegű anyagot zúdít a fehér törpére, ami aztán lángba borul. Ennek a halálspirálnak az utolsó napjaiban a kísérőcsillag összes tömege a fehér törpére hullik, és az összeolvadó csillagból egy szupermasszív szelet hoz létre, amely olyan fényesnek tűnik, mint a Szíriusz vagy akár a Vénusz

– mondja Bradley Schaefer az LSU csillagász-fizikusa.

Rengeteg csillag az \u0171rben.

NASA/Unsplash

A Harvard College Obszervatóriumában archivált égi fotókon mérve a V Sge fényességét, a csapat összeállította a csillag részletes történetét egészen az 1890-es évekig visszamenőleg.

Ezt az idővonalat áttekintve úgy tűnik, hogy a V Sge sokkal gyorsabban változik törpecsillaggá, mint gondoltuk, egyre közelebb kerülve egy olyan anyagmozgás felé, amely valószínűleg erősen robbanásszerű lesz.

Mivel a V Sge rendkívül nagy, a szerzők számításai szerint az összeolvadás utolsó heteiben és napjaiban szinte az összes gáznak a törpecsillagra kell zuhannia, ami minden eddiginél nagyobb csillagszelet indít el.

A V Sge exponenciálisan növeli fényességét, 89 éves megduplázódási időskálával. Ez a fényességnövekedés csak úgy jöhet létre, hogy a normál kísérőcsillagról leeső tömeg mértéke exponenciálisan növekszik, végső soron azért, mert a kettős pálya gyorsan belassul

– mondja Juhan Frank csillagász.

Sőt, a szerzők szerint ez a robbanás lehet végül minden idők legfényesebb ismert nóvája (a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája – a szerk.), majdnem olyan fényes, mint egy szupernóva. A világ utoljára alig több mint egy évszázaddal ezelőtt tapasztalt hasonlóan extrém űrbéli jelenséget, de a V Sge csillagrendszer több szempontból is különbözik ettől a múltbeli robbanástól.

A fehér törpék önmagukban csupán haldokló csillagok, amelyek arra vannak ítélve, hogy láthatatlanná égjenek. Viszont, ha egy kettős rendszerben léteznek egy V Sge-hez hasonló kísérőcsillaggal, akkor elég üzemanyagot lophatnak a szomszédjukból ahhoz, hogy egy rövid ideig túléljenek. Ez hasonló, de nem egészen ugyanaz, mint a klasszikus nóva, amely akkor következik be, amikor a fehér törpe felszínét egy közeli csillag addig melegíti, amíg az elszabadult magfúzió létre nem jön.

Ehelyett az úgynevezett törpe nóvákat, mint például a V Sge, kataklizmikus változóknak vagy CV-knek nevezik, és akkor keletkeznek, amikor egy közönséges csillag lassan belezuhan a fehér törpébe egy kettős pályán. Az egész galaxisban valószínűleg több mint egymillió CV létezik, de a csillagászok szerint a V Sge a legszélsőségesebb, amit eddig láttunk, nagyjából százszor fényesebb, mint az összes többi ismert példa.

Ez valószínűleg a kísérőcsillag puszta méretének köszönhető, amely közel négyszer nagyobb, mint az őt felfaló éhes fehér törpe.

Az összes többi ismert CV-ben a fehér törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő normál csillag, így a V Sge teljesen egyedülálló

– fejtette ki Schaefer.

Mivel e figyelemre méltó nóva végső dátuma körül némi bizonytalanság van, a kutatócsoport úgy véli, hogy a két csillag valamikor 2067 és 2099 között fog összeolvadni, ami azt jelenti, hogy néhányan közülünk talán tényleg a saját szemünkkel láthatjuk a nagy eseményt.

Most már az emberek a világ minden táján tudhatják, hogy egy csodálatos vendégcsillagot fognak látni, amely az égbolt legfényesebbjeként ragyog majd körülbelül egy hónapig, és amelyre a Cygnus, a Hattyú alatt közvetlenül a Nyilas mutat

– írta Schaefer.

A figyelmetekbe ajánljuk