A szorongásnak vannak specifikus tünetei, melyekre érdemes figyelmet fordítani.
Mindenki szorong néha. Az oka lehet valós, ilyen például a koronavírus-járvány, de lehet valótlan is, ilyen például jólétben félni a csődtől. Mindkét esetben vannak tünetei a szorongásnak, amely jelzőfunkcióként szolgál számunkra, mivel biztonságban akar tudni minket.
A szorongást akkor kezelik a szakemberek zavarként, amikor tünetei elhúzódnak és kontrollálhatatlanná válnak, amikor a kiváltó ok nem magyarázza kellőképpen a jeleit és amikor a mindennapi tevékenységek háttérbe szorulnak miatta.
A generalizált szorongásos szindrómában (GAD) például a személy különböző események kapcsán él meg nagyfokú aggodalmat, ezt nyugtalanság, idegesség, aggodalmaskodás, alvászavarok, koncentrálási zavarok, ingerlékenység és izomfeszültség jellemezhetik.
A szorongásnak két eleme van. A kognitív, gondolati része az aggódást és a negatív elvárásokat tartalmazza, a fizikai, testi, biológiai része pedig a tüneteket. A fent említett tünetek mellett a szorongás megzavarhatja az emésztést, felgyorsíthatja a pulzusszámot, elindíthatja a fül csengését is.
Milyen jelei vannak még a szorongásnak? Amikor a test valós vagy vélt fenyegetést észlel, az amygdala, vagyis a mandulamag aktiválódik. Ez a félelemközpontunk. Ő jelent a hipotalamusznak, ami az autonóm idegrendszert indítja be, ekkor kiválasztódik az adrenalin. Ettől felgyorsulnak a testi folyamatok, a szív gyorsabban ver, a pulzus és a vérnyomás megnő. A légzés felgyorsul, légszomj jöhet létre. Ezen kívül megjelenhet a szédülés, remegés, szájszárazság, izzadás, hasfájás, fejfájás is.
A szorongásos zavarok közé a GAD-on kívül soroljuk még a fóbiát, pánikbetegséget, szociális szorongásos zavart (társas fóbiát), pánikzavart is. A fóbia egy igen gyakori szorongásos rendellenesség, amelyben a félelem egy nagyon konkrét tárgyra vagy helyzetre összpontosul, és a szorongás csak ebben a helyzetben tapasztalható, vagy az ezzel való találkozásra számítva.
A pánikzavar egyik jellegzetes tünete a pánikroham, amely a legerősebb szervi tünetekkel járhat, s amely nagyban hasonlít a szívrohamra. A pánikroham tünetei lehetnek a heves szívdobogás, szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, fulladás- vagy légszomj-érzés, fuldoklás (torokgombóc-érzés), mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi diszkomfort, szédülés, bizonytalanság, vagy ájulásérzés, deperszonalizáció (az az érzés, hogy valaki saját testének csupán szemlélője), megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés, hidegrázás vagy kipirulás, hevülés.
Hogyan kezelik a szorongást? Rövid távon mélylégzési gyakorlatokkal lehet elűzni a tüneteit. A stresszoldó, relaxációs technikák is segíthetnek, de hosszútávon igazán hatékonynak a szorongás, konkrét félelmek legyőzésében a kognitív viselkedésterápiák bizonyultak.
(Forrás: Psychologytoday)
