A szakemberek szerint mindenki hisz legalább egy összeesküvés-elméletben. Mi lehet az oka?
A Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem szociológusai nemrég egy tanulmányban tárták fel az összeesküvés-elméletek mögött meghúzódó gondolkodási folyamatokat. A kutatásban azt vizsgálták, hogy mi jósolja be legjobban ezt a fajta gondolkodást. Arra jutottak, hogy kis dózisban mindenkinél előfordulhat és egészéges lehet a konteókba vetett hit.
Amikor összeesküvés-elméletekben kezdünk hinni, csökkentjük a bizonytalanság és félelem érzésünket, melyeket egy-egy szituáció kelthet bennünk. A világba vetett gyermekkori mágikus gondolkodásunk ilyenkor elevenedik fel a legjobban. A konteók ezen kívül az identitásunkat is védik, ám egyes elméletek nagyon veszélyesek is lehetnek.
A szakemberek szerint nem egy, hanem több faktor együttes jelenléte okozhatja ezt a mágikus gondolkodást. Ilyen a paranoia, társadalmi szorongás és bizarr gondolkodás, amiket a pszichológiai szakirodalom szkizotip jegyeknek nevez, mivel erőteljes megnyilvánulásuk szkizofrén személyekre jellemző.
Ilyen szkizotip vonás a társadalmi dominancia-orientáció is, amely szerint a társadalmat úgy kell felépíteni, hogy egyesek több erőforrással rendelkezzenek benne, mint mások. Aki ezt elhiszi, könnyebben hajlik az összeesküvés-elméletekre is. Ez azért lehet, mert a saját csoportját tartja olyannak, aki több erőforrással, tudással kellene rendelkezzen.
Érdekesség, hogy a konteó hívők között nem találtak nemi, gazdasági és oktatásbeli különbségeket. A szkizotip jegyeken kívül viszont volt még egy közös pont az összeesküvés-elméleteket követőkben, mégpedig az, hogy a közösségi média felületekről szerezték az információkat.
(Forrás: Sciencealert)
