Rengeteg fog.

Egy nemzetközi kutatócsoport egy neandervölgyi tejfogat tanulmányozva bizonyítékot talált arra, hogy a kihalt emberfaj esetében a tejfogak gyorsabban nőttek és korábban bújtak elő, mint az utódaik esetében.


A modern embernél a tejfogak általában hét-tíz hónapos kor körül bújnak ki az ínyből. Körülbelül hat évig maradnak a helyükön, ezután az állandó fogazat váltja fel őket. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a tejfogakat borító zománcban újszülöttkori vonalak vannak, amelyek jelzik, hogy hol keletkezett a zománc a baba születése előtt és után. Régebbi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a zománc napi ciklusban növekszik a fogakon, ami keresztcsíkokat ad nekik. A csíkok közötti távolságból látható, hogy egy nap alatt mennyit nőtt a fog.

Az új kutatás során a tudósok ezt az információt használták fel, amikor egy neandervölgyi tejfogat tanulmányoztak, amely egy olyan gyermektől származik, aki körülbelül 120 000 évvel ezelőtt élt a mai horvátországi Krapina városának közelében.

A tejfog tanulmányozása során a kutatók ki tudták mutatni, hogy a fog milyen gyorsan nőtt ki, és hogy a gyermek életének mely szakaszában bukkant elő az ínyből – valamikor négy és hét hónapos kora között. Ez az eredmény arra utal, hogy a neandervölgyi gyermekeknél a fogak több hónappal korábban kezdtek kibújni az ínyből, mint a modern embernél.

Így a neandervölgyi gyermekek valószínűleg hamarabb kezdtek szilárd táplálékot fogyasztani. A kutatók megerősítették eredményeiket, amikor összehasonlították a találtakat egy másik neandervölgyi megőrzött állkapocscsonttal, amelyen három ép fog volt.

A kutatók szerint a neandervölgyieknek a modern embernél korábban kellett elkezdeniük változatosabb ételeket fogyasztani, mert több energiára volt szükségük a nagy méretű agyuk táplálásához. Így van, a legtöbb kutatás szerint a neandervölgyieknek nagyobb volt az agyuk, mint a modern embereknek.

Forrás: Phys.org

A figyelmetekbe ajánljuk