Egy gyerek könyvvel a kezébe áll.

Egy új felmérés szerint sok amerikai óvodás azt hiszi, hogy a szalonna növényből, nem pedig disznóból származik. Úgy tűnik, ez az alapvető félreértés kiterjed a sajtra, a hot dogra, a csirkefalatkákra, a garnélarákra és a hamburgerre is, amelyeket a megkérdezett gyerekek jelentős része növényi eredetűnek ítélt.


Az Egyesült Államokban 176, 4 és 7 év közötti gyermeket kérdeztek meg a kutatók és "alapvető hibákat találtak az élelmiszerekkel kapcsolatos ismereteikben" – írja a Science Alert.

A hús körül volt a legnagyobb félreértés, de néhány zöldség, például a sült krumpli is zavart okozott. Végül a megkérdezettek közel fele a sült krumplit az "állati eredetű" kategóriába sorolta, míg a szalonnát mintegy 41 százalékuk a "növényi eredetű" csoportba.

Az egyik oka annak, hogy a gyerekeknek téves ismereti vannak, az az lehet, hogy sokan közülük egyáltalán nem tudják, hogyan állítják elő az élelmiszereket

– vélik a szerzők.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban a húsfogyasztás sohasem volt ilyen magas szinten, 2018-ban például egy átlagember több mint 90 kilogramm baromfihúst és vörös húst fogyasztott.

De van egy másik magyarázat is. A szülők talán nem szívesen mondják el őszintén a gyerekeiknek, hogyan kerülnek állati eredetű termékek a tányérjukra.

A szülők talán szándékosan visszatartják az állatok levágásával kapcsolatos információkat, hogy megvédjék a gyerekek ártatlanságát

– magyarázzák a jelenlegi tanulmány szerzői.

Ha például elmondjuk egy gyereknek, hogy a hamburger tehénből származik, az nem feltétlenül szerencsés módja az információ átadásának. A szerzők szerint a gyerek azt gondolhatja, hogy a tehén úgy „állítja elő" a hamburgert, mint a fa az almát. Még ha egy gyerek hallja is, hogy a tej tehenektől származik, nem biztos, hogy megérti, hogyan.

Ez egy felnőtt számára nevetségesen hangozhat, de egy 2003-as tanulmányban óvodásokat kérdeztek meg az étkezésükről, és arra az eredményre jutottak, hogy sokan nem tudták, hogy a hús halott állatokból származik. Néhány gyerek, aki tudta ezt, azt hitte, hogy a húst természetes halállal elhunyt állatokból nyerik.

Az állatok és a hús közötti kapcsolat megértésének hiánya olyan korai táplálkozási preferenciákat támogathat, amelyek súlyos környezeti hatásokkal járnak, különösen, ha később, az életük során ellenállóvá válnak a változtatással szemben

– írják a szerzők.

Amikor a kutatók 78 darab 6 és 7 év közötti gyerek körében végezték el ugyanezt a felmérést, azt találták, hogy ők sokkal jobban kategorizálták az élelmiszereket "állati eredetű" vagy "növényi eredetű" kategóriába, mint a 4-5 évesek.

Ez arra utal, hogy a gyermekek élelmiszerekkel kapcsolatos ismeretei jelentős lépést tesznek előre 4 és 7 éves koruk között, ugyanakkor úgy tűnik, hogy még az idősebb gyerekek sem értik teljesen az állatok, mint ehető ételek fogalmát.

Amikor a felmérésben részt vevő összes gyermeket arra kérték, hogy az élelmiszereket a "fogyasztható" vagy a "nem fogyasztható" kategóriába sorolják, a fiatalabb csoport kétharmada tévesen a "nem fogyasztható" kategóriába sorolta a tehenet és a sertést. A gyerekek talán nem tudták, hogy a marhahús, illetve a sertéshús ezekből az állatokból származik.

A kutatók azt gyanítják, hogy a fiatalok kezdetben nagyra értékelik az emlősök életét, de ahogy felnőnek, ezek az értékek egyre inkább elkezdenek halványulni.

A figyelmetekbe ajánljuk