Több mint kétezer éves pálmákat támasztottak fel

Több mint kétezer éves pálmákat támasztottak fel

A módszer nagy segítség lehet a jövőben a már kihalt fajok felkutatásában is.

Az Abu-Dzabi New York University (NYUAD) kutatói sikeresen rendszerezték a datolyapálma kihalt változatainak genomját (a genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely általában a DNS-ben van kódolva – a szerk.). Mindezt Muriel Gros-Balthazard genetikus és kollégái tanulmányukban publikálták – számol be a Phys.org.

A kutatók a feltárt magokat Levante területéről szerezték be, és az érintett növények nagyjából kétezer éve, az időszámítás előtti 4. és az időszámítás szerinti 2. század között éltek.

A bibliai időkből származó magokat azért csíráztatták, hogy új és egészséges palántákat alkothassanak belőlük. A kutatók teljes genomszekvenálást végeztek az érintett növényeken, hogy részletesen megismerjék a már kipusztult közönséges datolyapálmák különböző típusait.

A vizsgálattal sikerült megállapítaniuk, hogy a növények mikét fejlődtek több ezer éve: feltehetően a Római Birodalom egyre növekvő befolyásának jele lehetett, hogy megjelent egy másik faj a Földközi-tenger keleti partvidékén a közönséges datolyapálmák mellett, ami nem más, mint a krétai datolyapálma volt.

A kutatásban résztvevő Michael D. Purugganan kiemelte, hogy a felfedezéshez rendkívül fontos tényező volt, hogy a datolyapálmák magjai ennyire sokáig megmaradhatnak:

„Szerencsénk volt, hogy a datolyapálma magjai sokáig, jelen esetben több mint 2 ezer évig élnek, és minimális DNS-sérüléssel csíráznak a régió száraz környezetében"

– mondta.

Hozzátette, a módszer más kutatásokban is hasznos lehet, és olyan, már kihalt növényeket és eltűnt géneket is felfedezhetnek, amelyekről eddig keveset tudott a tudomány.


Related Articles Around the Web
A figyelmetekbe ajánljuk