Az Abu-Dzabi New York University (NYUAD) kutatói sikeresen rendszerezték a datolyapálma kihalt változatainak genomját (a genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely általában a DNS-ben van kódolva – a szerk.). Mindezt Muriel Gros-Balthazard genetikus és kollégái tanulmányukban publikálták – számol be a Phys.org.
A kutatók a feltárt magokat Levante területéről szerezték be, és az érintett növények nagyjából kétezer éve, az időszámítás előtti 4. és az időszámítás szerinti 2. század között éltek.
A bibliai időkből származó magokat azért csíráztatták, hogy új és egészséges palántákat alkothassanak belőlük. A kutatók teljes genomszekvenálást végeztek az érintett növényeken, hogy részletesen megismerjék a már kipusztult közönséges datolyapálmák különböző típusait.
A vizsgálattal sikerült megállapítaniuk, hogy a növények mikét fejlődtek több ezer éve: feltehetően a Római Birodalom egyre növekvő befolyásának jele lehetett, hogy megjelent egy másik faj a Földközi-tenger keleti partvidékén a közönséges datolyapálmák mellett, ami nem más, mint a krétai datolyapálma volt.
A kutatásban résztvevő Michael D. Purugganan kiemelte, hogy a felfedezéshez rendkívül fontos tényező volt, hogy a datolyapálmák magjai ennyire sokáig megmaradhatnak:
„Szerencsénk volt, hogy a datolyapálma magjai sokáig, jelen esetben több mint 2 ezer évig élnek, és minimális DNS-sérüléssel csíráznak a régió száraz környezetében"
– mondta.
Hozzátette, a módszer más kutatásokban is hasznos lehet, és olyan, már kihalt növényeket és eltűnt géneket is felfedezhetnek, amelyekről eddig keveset tudott a tudomány.
