Az agykutatások azt sugallják, hogy az ősi testgyakorlat, a jóga gyakorlása előnyös lehet az emlékezetre és gondolkodáshoz kapcsolódó területekre.
A jóga szorosan kapcsolódik a hagyományos keleti orvosláshoz, viszont a testről, mint az energiacsatornák rendszeréről alkotott nézete nehezen kapcsolódik a nyugati orvosláshoz. A XX. század eleje óta azonban a jógával kapcsolatos tudományos kutatások is beindultak.
Sok friss tanulmány a jógát „kiegészítő terápiának" tekinti, amelyet más problémák mellett, például hátfájás, depresszió, szorongás és ízületi gyulladás esetén kell alkalmazni.
Egy 2019-es kutatás a jóga agyi hatásait vizsgálta. Bár az eredmények messze nem véglegesek, arra utalnak, hogy a gyakorlatban a jógázás javíthatja az agy egészségét és frissességét.
Neha Gothe, az Illinois-i Egyetem, Gyakorlati Pszichológiai Laboratóriumának igazgatója, 11 szakértői cikket vizsgált meg, amelyek különféle típusú vizsgálatokat írtak le a jóga agyra gyakorolt hatásairól.
Gothe olyan tanulmányokat vizsgált, amelyekbe a jóga mindhárom főeleme beletartozott: a fizikai pózokat, légzési gyakorlatokat, és a meditációt vizsgálták. Három fő mintázat alakult ki bizonyos következetességgel: a jógagyakorlat összefüggésbe hozható az agy elülső részének megnövekedett szürkeállomány-térfogatával, amely a memória kulcsszerkezete.
(forrás: scientificamerican.com)
