A 30-as évek egyik legnagyobb magyar ikonja, Jávor Pál nevet, háttérben a Duna

Sztárok a múltból, avagy mi történt a 30-as évek két nagy ikonjával a háború után?

Szerelem, dráma és cigaretta füst – a legtöbben így gondolnak a két világháború közötti korszak sztárjainak életére. Karády Katalinra és Jávor Pálra a mai napig úgy emlékeznek, mint a 30-as évek nagy párosára, hiszen több sikeres filmben játszottak együtt. A II. világháború szele azonban őket is elérte. Mi lett velük? Hogyan alakult az életük a háború után?





Dívából New York-i kalapárus

„Hamvadó cigarettavég, ül a hamutálcán, s csendben végig ég. Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el."

A fenti sorok a mai napig sokak számára ismerősen csengenek. A szöveg drámaiságát külön növeli az a tény, hogy a tartalma ijesztően hasonlít az előadójának életútjára.

Karády Katalin a 30-as évek végének egyik legfőbb női ikonja volt Magyarországon. Filmes főszerepei (Halálos tavasz, Egy tál lencse) és slágerei (Mindig Az A Perc, Hamvadó Cigarettavég) mellett a kor egyik divatdiktátorának tartották, emellett a bulvármagazinok is napi szinten cikkeztek magánéletéről.

A siker azonban hamar semmissé vált számára.

A második világháború már javában zajlott és ez Karády életére is rányomta a bélyegét. 1944-ben a nyilasok elfogták, valószínűleg a hírszerzés akkori főnöke, Újszászy Istvánnal való szerelmi viszonya miatt. Sokak szerint korábban Horthy Miklós fiához is romantikus szálak fűzték, ami nyilvánvalóan szintén nem vetett rá jó fényt.

Emellett kémkedéssel is vádolták. Jól tükrözi a korszellemet, hogy a vád egy pesti pletyka nyomán született, mivel nemsokkal előtte egy kémnőt alakított a Machita című filmben.

Befolyásos barátainak hála 3 hónap után ki is engedték a börtönből, de Újszászyt soha többé nem láthatta, mivel a férfinak – akit már korábban bebörtönöztek - 1948-ban nyoma veszett.

A háború után a kommunista rezsim teljesen ellehetetlenítette a korábbi dívát, a Horthy-korszak koloncának tartották őt. Ezt olyan szinten komolyan vették, hogy egészen a 70-es évekig szabályosan tiltólistán volt a neve, és így minden mű, amihez valamilyen szinten kapcsolódott.

1951-ben rejtélyes módon megszökött az országból a házvezetőnőjével és kalapkészítő barátnőjével együtt. Kalandos útját követően végül 1968-ban telepedett le az USA-ban, de előtte – míg meg nem érkezett a vízuma az „Újhazából" – élt többek között Svájcban, Ausztriában és Brazíliában is. New Yorkban kalapszalont nyitott és soha többé nem tért vissza Magyarországra.

1990-ben bekövetkezett haláláig összesen egy interjút adott és csupán néhány felvétel maradt meg az egykori nagy ikonról.

Az üldözött szívtipró

Jávor Pál tagadhatatlanul a két világháború közötti időszak első számú férfi sztárja volt Magyarországon.

A kezdetben iszákos, balhés színész a romantikus filmek ügyeletes szépfiújaként volt ismert ( Hyppolit, a lakáj, A kék bálvány) de mindig is ügyelt rá, hogy a színházi szerepeiben meg tudja mutatni valódi színészi képességeit.

A 30-as években nehezen lehetett elképzelni nagy sikerű mozit Jávor nélkül. Hatalmas igazságérzete és szabadszájúsága azonban a háborús időszakban sok bajt hozott neki.

Mivel pontosan tudták róla, hogy nem támogatta a rendszert, folyamatosan megfigyelték őt és a családját is. Úgy gondolta, nyugodtan kimondhatja a véleményét, mivel akkora népszerűségre tett szert, hogy biztosan nem merik majd bántani. Nem így lett, a Gestapo 1944-ben elfogta. Később Németországba vitték, a családja hosszú hónapokig semmit sem tudott róla, sokan halottnak hitték.

A hazatérése után Karádyhoz hasonlóan a kommunista rendszer ellenségét és a Horthy-korszak kiszolgálóját látták benne, mit sem törődve a háború alatti megpróbáltatásaival. Lényegben teljesen partvonalra szorult.

A csalódott színész azonban váratlan lehetőséget kapott. 1946-ban részt vett egy amerikai turnén, de látva az itthoni helyzetet, úgy döntött, New Yorkban marad.

Összesen 11 évig élt kint, de az angol tudás hiánya és a honvágy miatt folyamatos kudarcok érték, régi démonja, az alkohol is újra megkísértette.

Az 1956-os forradalom után a Kádár-rendszer elvtársai úgy döntöttek, visszahívják a régi idők száműzött művészeit, így Jávor Pált is. Hatalmas hévvel vetette bele magát a színházi munkába, a közönség is nagy szeretettel várta az egykori bálvány visszatérését, de ekkor váratlan dolog történt. Gyomorrákot diagnosztizáltak nála. A városmajori klinikán sajnos hamar visszatérő beteg lett, többször is megműtötték, de a tragédia szinte borítékolható volt.

Állítólag 1959-ben bekövetkezett halála előtt egy cigányzenekart hívott a kórházba, mivel úgy gondolta, egy utolsó mulatság kijár neki. A népszerűségét jól tükrözi, hogy utolsó útjára több tízezren kísérték el az első magyar mozisztárt.

Kapcsolatuk csupán a filmvásznon létezett

Sokan gondolhatnák, hogy a két csillag nemcsak a filmekben váltott romantikus pillantásokat, hanem a való életben is egy párt alkottak. Az akkori cikkekben, interjúkban viszont nincs arra utaló jel, hogy ez a két ember szorosabb kapcsolatot ápolt volna. De ki tudja? A múlt század sok rejtélyt hordoz még magában.

Szerző: Bódis Tamás

A figyelmetekbe ajánljuk