Az édesítőszerek fogyasztó hatással bírnak, ám nem elég, ha csak az üdítőnket cseréljük le cukormentesre. A szakemberek elmondják, miért van ez.
A szacharint - az első mesterséges édesítőszert - véletlenül fedezték fel, amikor 1879-ben Ira Remsen, a Johns Hopkins Egyetem professzora észrevette az édes ízt a kézfején, miután a laboratóriumban különböző vegyszerekkel kísérletezett.
A szacharin rendkívül népszerűvé vált, mivel olcsó volt. Különösen elterjedt a második világháború idején, amikor a valódi cukorból hiányt szenvedtek.
Napjainkban a mesterséges édesítőszerek központi szerepet játszanak a cukormentes ételek és italok hatalmas piacán. Ma már az a képességük is számít, hogy segítik elkerülni az elhízást és az ezzel járó egészségügyi hatásokat.
A szacharin több mint 200-szor édesebb, mint a cukor és nulla kalóriát tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy az összes cukrot mesterséges édesítőszerekkel kell kicserélnünk? Vagy több tényezőt kell figyelembe vennünk? Több szakértő is kifejtette véleményét a témával kapcsolatban.
De mik azok a mesterséges édesítőszerek és hogyan működnek? A mesterséges édesítőszerek biztosítják a cukor édes ízét a kalóriák nélkül. Két kategóriájuk van: a cukoralkoholok, melyekről mi is írtunk korábban és a nagy intenzitású édesítőszerek.
A cukoralkoholok, ilyenek az eritrit, xilit, szerkezetileg hasonlóak a cukrokhoz, de nem metabolizálódnak olyan gyorsan, vagyis lassabban szívódnak fel. Általában a cukorhoz hasonló az édességük. A nagy intenzitású édesítők pedig sokszor édesebbek, mint a cukor. Ezek közé tartozik a szacharin és az aszpartám is.
Noha a mesterséges édesítőszerek nem tartalmaznak kalóriát, a szájban és a bélben található T1R édes íz-receptorainak családjával lépnek kölcsönhatásba, amelynek van metabolikus hatása. Kölcsönhatásba léphetnek emellett a bél mikrobiomját alkotó baktériumokkal is.
A cukoralkoholok továbbá okozhatnak bélpanaszokat, például hasmenést. Emiatt fontos az apró adagokban történő növelésük, a szervezet fokozatos rászoktatásának érdekében.
Van-e összefüggés a mesterséges édesítőszerek és a rák között? A gondolat, hogy a mesterséges édesítőszerek rákkeltő hatásúak lehetnek, egy 1978-as tanulmányból származik, amely megállapította, hogy a szacharinnal táplált patkányok hólyagrákosok lettek. Azóta bebizonyosodott, hogy ez csak patkányokban fordul elő, a szacharin nem okoz rákot emberben.
Nemcsak a szacharin, hanem az FDA és az EU által jóváhagyott mesterséges édesítőszerek is átmentek a teszteken mind laboratóriumi állatok, mind emberi adatok alapján. A jóváhagyott édesítőszerek egyike sem kapcsolódik a rákhoz.
A mesterséges édesítőszerek fő vonzereje, hogy helyettesíthetik a cukrot. Hatalmas mennyiségű bizonyíték utal arra, hogy a magas cukorfogyasztás káros az egészségre. Különösen a cukros italok vezethetnek súlygyarapodáshoz, anyagcsere-betegségekhez és 2-es típusú cukorbetegséghez. Ebből következik, hogy a cukor kalória nélküli édesítőszerekre való cseréje fogyáshoz vezethet.
Számos tanulmány vizsgálta, hogy a cukor mesterséges édesítőszerekkel történő helyettesítése vezet-e súlyvesztéshez. Egy 2018-as átfogó tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mesterséges édesítőszereket használó emberek nem fogytak többet, mint a cukrot használók. Azok a túlsúlyos vagy elhízott egyének azonban, akik mesterséges édesítőszerekre váltottak, valóban többet fogytak, mint a cukrot fogyasztók.
Egyes esetekben hízást is előidézhetnek a cukorhelyettesítők, mivel fogyasztásuk hozzájárulhat az étvágy fokozásához, ez ösztönözhet cukor fogyasztására. A szakemberek szerint emellett nem mindegy, hogy milyen étrendben fogyasztjuk őket, mivel kölcsönhatásba léphetnek más elemekkel. Amikor édesítőkre váltunk, fontos a teljes étrend megváltoztatása.
Ezek alapján, ha valaki csak az üdítőjét szeretné lecserélni cukrosról édesítőszeresre, az nem fog nagy változást hozni. Az üdítő helyett inkább igyon vizet, attól nem fogja még inkább kívánni a cukrot. A teljes diéta beiktatásával pedig kizárhatóak az esetleges káros hatások.
(Forrás: Science alert)
