összegyűrt euros bankjegyek

Kikerülhetetlen napi témánk az infláció az utóbbi időben, és még ki tudja, meddig. De mit is takar pontosan ez a folyamat?


Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az infláció fogalmával kapcsolatban az Európai Központi Bank oldalának segítségével. Tehát, mi is az az infláció?

​Az árak széles körű emelkedése

A piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai állandóan változik, bizonyos árak emelkednek, mások csökkennek. Inflációról akkor beszélünk, ha az áruk és szolgáltatások árai széles körben emelkednek; azaz ma 1 euróért kevesebb mindent tudunk venni, mint tegnap. Tehát az infláció idővel csökkenti a valuta értékét.

​Egyes árváltozások fontosabbak, mint mások

Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azon termékek árai, amire többet költünk − például a villamos energia − nagyobb súlyt kapnak, mint azon termékek árai, amelyekre kevesebbet.

​Különböző dolgokat vásárolunk

teli polcok \u00e9s h\u0171t\u0151k egy szupermarketben

Fotó: Markus Winkler / unsplash

Minden háztartás más és más vásárlási szokásokkal rendelkezik: van, akinek autója van és húst eszik, mások tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás átlagos költési szokásai együttesen határozzák meg, hogy a különböző termékeknek és szolgáltatásoknak mekkora súlyuk van az infláció mérésében.

Az infláció méréséhez az alábbiakat veszik figyelembe:

  • mindennapi fogyasztási cikkek (például élelmiszerek, újságok és benzin)
  • tartós fogyasztási cikkek (például ruházat, számítógépek és mosógépek)
  • szolgáltatások (például fodrászat, biztosítás és bérlakás)

​A bevásárlókosár árának összehasonlítása évről évre

Az egyes háztartások által az év során elfogyasztott összes árut és szolgáltatást egy úgynevezett "kosár" képviseli. Az éves inflációs ráta a teljes kosár egy adott hónapban mért ára az egy évvel korábbi azonos hónapban mért árához képest.

​Az euróövezet inflációja

Az euróövezetben a fogyasztói árak inflációját a "harmonizált fogyasztói árindex", azaz a "HICP" alapján mérik. Az Európai Unió valamennyi országa ugyanazt a módszertant követi, tehát az egyik ország adatai összehasonlíthatóak egy másik ország adataival. Az Európai Központi Bank feladata az árstabilitás fenntartása, tehát, hogy az infláció alacsony, stabil és kiszámítható maradjon.

​Személyesen érzékelt infláció

\u00fcres WC-pap\u00edr guriga infl\u00e1ci\u00f3 felirattal

Fotó: Joachim Schnürle / unsplash

Az ECB szerint becsapós lehet a személyes áremelkedés érzékelésünk. Az áremelkedések jobban felkeltik a figyelmünket, mint a stabil vagy csökkenő árak, pedig ezek is számítanak az átlagos inflációs ráta kiszámításakor. Továbbá a zsebből történő, napi szintű vásárlásoknál (például élelmiszerek) jobban észrevesszük, ha árak az átlagot meghaladóan emelkednek, mint a ritkán történő vásárlások árváltozását (például a nyaralásokét). Más tételeket azért érzékelünk kevésbé, mert automatikus banki átutalással fizetjük őket, ilyen a bérleti díj vagy a telefonszámla.

Ennek ellenére egyáltalán nem lebecsülendő személyes áremelkedés tapasztalásunk. Égető kérdés a jelen helyzetben, hogy mikor és milyen intézkedésekkel sikerül majd visszaállni az inflációs normához, az átlagos havi áremelkedési tempóhoz.

A figyelmetekbe ajánljuk