Kikerülhetetlen napi témánk az infláció az utóbbi időben, és még ki tudja, meddig. De mit is takar pontosan ez a folyamat?
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az infláció fogalmával kapcsolatban az Európai Központi Bank oldalának segítségével. Tehát, mi is az az infláció?
Az árak széles körű emelkedése
A piacgazdaságban az áruk és szolgáltatások árai állandóan változik, bizonyos árak emelkednek, mások csökkennek. Inflációról akkor beszélünk, ha az áruk és szolgáltatások árai széles körben emelkednek; azaz ma 1 euróért kevesebb mindent tudunk venni, mint tegnap. Tehát az infláció idővel csökkenti a valuta értékét.
Egyes árváltozások fontosabbak, mint mások
Az átlagos áremelkedés kiszámításakor azon termékek árai, amire többet költünk − például a villamos energia − nagyobb súlyt kapnak, mint azon termékek árai, amelyekre kevesebbet.
Különböző dolgokat vásárolunk
Fotó: Markus Winkler / unsplash
Minden háztartás más és más vásárlási szokásokkal rendelkezik: van, akinek autója van és húst eszik, mások tömegközlekedéssel közlekednek vagy vegetáriánusok. Az összes háztartás átlagos költési szokásai együttesen határozzák meg, hogy a különböző termékeknek és szolgáltatásoknak mekkora súlyuk van az infláció mérésében.
Az infláció méréséhez az alábbiakat veszik figyelembe:
- mindennapi fogyasztási cikkek (például élelmiszerek, újságok és benzin)
- tartós fogyasztási cikkek (például ruházat, számítógépek és mosógépek)
- szolgáltatások (például fodrászat, biztosítás és bérlakás)
A bevásárlókosár árának összehasonlítása évről évre
Az egyes háztartások által az év során elfogyasztott összes árut és szolgáltatást egy úgynevezett "kosár" képviseli. Az éves inflációs ráta a teljes kosár egy adott hónapban mért ára az egy évvel korábbi azonos hónapban mért árához képest.
Az euróövezet inflációja
Az euróövezetben a fogyasztói árak inflációját a "harmonizált fogyasztói árindex", azaz a "HICP" alapján mérik. Az Európai Unió valamennyi országa ugyanazt a módszertant követi, tehát az egyik ország adatai összehasonlíthatóak egy másik ország adataival. Az Európai Központi Bank feladata az árstabilitás fenntartása, tehát, hogy az infláció alacsony, stabil és kiszámítható maradjon.
Személyesen érzékelt infláció
Fotó: Joachim Schnürle / unsplash
Az ECB szerint becsapós lehet a személyes áremelkedés érzékelésünk. Az áremelkedések jobban felkeltik a figyelmünket, mint a stabil vagy csökkenő árak, pedig ezek is számítanak az átlagos inflációs ráta kiszámításakor. Továbbá a zsebből történő, napi szintű vásárlásoknál (például élelmiszerek) jobban észrevesszük, ha árak az átlagot meghaladóan emelkednek, mint a ritkán történő vásárlások árváltozását (például a nyaralásokét). Más tételeket azért érzékelünk kevésbé, mert automatikus banki átutalással fizetjük őket, ilyen a bérleti díj vagy a telefonszámla.
Ennek ellenére egyáltalán nem lebecsülendő személyes áremelkedés tapasztalásunk. Égető kérdés a jelen helyzetben, hogy mikor és milyen intézkedésekkel sikerül majd visszaállni az inflációs normához, az átlagos havi áremelkedési tempóhoz.
