Audrey Hepburn Tiffany's

Hisztrionikus vagy hisztis ─ mi a különbség?

A hisztrionikus személy hisztisnek tűnhet, de valójában személyiségzavarban szenved.


A személyiségzavar azt jelenti, amikor valaki a gondolkodás és a viselkedés merev, rugalmatlan és rosszul alkalmazkodó mintáit követi. Ez a működés károsodásához és jelentős belső szorongáshoz vezet. A legtöbb személyiségzavar serdülőkorban vagy korai felnőttkorban jelentkezik.

A hisztrionikus személyiségzavarban szenvedő személyek túlzott érzelmességet mutatnak ─ gondoljunk csak Audrey Hepburn karakterére (Holly Golightly) a Breakfast at Tiffany's (Álom luxuskivitelben) című filmben, a szakemberek szerint ugyanis Holly hisztrionikus személyiségzavarban szenved.

De mi jellemző még ezekre a személyekre? Hajlamosak érzelmi módon tekinteni a dolgokra és szeretnek a figyelem központjában lenni. Viselkedésük magában foglalja a jóváhagyás vagy figyelem állandó keresését, az öndramatizálást és a színpadiasságot.

A hisztrionikus személyiségzavarral küzdő személyek emellett szexuálisan csábítóan viselkedhetnek nem megfelelő helyzetekben, előfordulhat például, hogy mindenkivel flörtölnek a munkahelyen. Élénkek és drámaiak. Látszólagos nyitottságukkal, kacérságukkal könnyen elvarázsolhatják új ismerőseiket.

Az is előfordulhat, hogy zavarba hozzák túlzott érzelmeikkel barátaikat és ismerőseiket, például hangosan zokognak, dührohamuk van, vagy erőteljesen ölelnek meg valakit. Fizikai megjelenésüket arra használják, hogy felhívják magukra a figyelmet, ezért nagy hangsúlyt fektetnek rá. Egy felszínes kapcsolatról könnyen hiszik azt, hogy mély. Könnyen befolyásolhatóak.

Beszédstílusuk túlságosan impresszionista és részletgazdag. Noha jól teljesítenek olyan munkák terén, amelyek fantáziát és kreativitást igényelnek, valószínűleg nehézségeik lesznek a logikai vagy elemző gondolkodást igénylő feladatoknál. A felmérések alapján a hisztrionikus személyiségzavar előfordulása a társadalomban 1,84 százalék.

A hisztrionikus személyiségzavar oka ismeretlen, de a gyermekkori események és a genetika egyaránt szerepet játszhatnak kialakulásában. Nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.

Aki ebben a rendellenességben szenved, általában képes magas szinten működni, jól tud dolgozni társadalmi és foglalkoztatási környezetben egyaránt. A kudarcért vagy a csalódásért azonban nem vállal felelősséget, általában másokat hibáztat érte. Mivel hajlamos az újdonságra és az izgalomra, kockázatos helyzetekbe kerülhet. Viselkedése a depresszió kialakulásának nagyobb kockázatához vezethet.

A személyiségzavar ajánlott kezelési formája a pszichoterápia. Ennek ellenére a diagnózisban szenvedők terápiája gyakran kihívást jelent, mert a betegek eltúlozhatják tüneteiket vagy működőképességüket. A terápiának általában támogatónak és megoldásközpontúnak kell lennie.

(Forrás: Psychology Today)


A figyelmetekbe ajánljuk