Nagyon megbízhatatlan ökölszabály az, hogy a vörösborokat nem szabad hűteni. Igazából bizonyos boroknak nem tesz rosszat némi hűtés.
A puristák az életedben valószínűleg elmondták neked, hogy a vörösborokat szobahőmérsékleten a legjobb tálalni, ellentétben a fehérekkel, narancsokkal, rozéval és buborékokkal, amelyeket inkább a nyárhoz kötünk. De a szakértők egyetértenek: ez tévhit. Vagy legalábbis egy nagyon megbízhatatlan ökölszabály. Valójában a legtöbb - ha nem is minden - vörösbornak jót tenne egy kis idő a hűtőben.
A szobahőmérséklet szeszélyes iránytű, és nagyban függ attól, hogy hol élünk és milyen évszak van. Azért, hogy a palackból a lehető legtöbb ízt hozd ki - különösen a nyári hónapokban -, minden vörösbort legalább kissé le kell hűteni. A túl nagy meleg szó szerint megfőzheti a bort, így az kevésbé lesz gyümölcsös, és inkább egy beteges szőlőpörköltre hasonlít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vörösbor a hűthető kategóriába tartozik.
Általában, ha egy vörösbort lehűtünk, egyes ízek elhalványulnak, mások pedig felerősödnek. A gyümölcsös jegyek általában hangsúlyosabbá válnak, míg a tanninok - a vörösborban lévő keserű és fanyar kémiai vegyületek - hajlamosak leállni. Ez azt jelenti, hogy hidegen a legjobb vörösborok a könnyedebb, fiatalabb fajták, például a Pinot Noir vagy a Grenache. Emellett a kevesebb bőrkontaktussal készült vörösborok általában kedvezőbben reagálnak a mélyebb hűtésre.
A másik oldalról viszont ritkán fordul elő, hogy a nehéz, sűrű vagy tölgyfában érlelt vörösborok - a testes Syrah-k, Cabernet Sauvignonok vagy Merlot-k, amelyeket egy kiadós téli raguhoz szeretnél mondjuk inni - javulnak a szuperalacsony hőmérsékleten. Ha túlságosan lehűtjük az ilyen vörösborokat, a bor íze szétesik és hiányos lesz. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok a palackok, amelyek nagy, gyümölcsös jellegzetességeket mutatnak, hogy leküzdjék a tompa tanninokat.
A hűtött vörösbor ideális hőmérséklete alapvetően ugyanaz, mint a fehér, a narancs vagy a rozéé: hideg, de nem jéghideg. Egy hagyományos hűtőszekrényben két és fél-három órát hagyd a palackot tálalás előtt. Ha étkezőhelyen fogyasztjuk, hűtött vörösborokhoz kérjünk jégvödröt, különösen, ha meleg van. Tartsd a bort jégen, amíg lehűl, majd tedd vissza az asztalra, és élvezd. Ha a bor újra melegedni kezd, csak rakd vissza a jeges vödörbe.
A szakértők egyetértenek abban, hogy nincs tökéletes művészet a vörösbor lehűtésére. Az ideális hűtés megtalálása egy kis kísérletezést igényel. Végső soron az embereknek olyan hőmérsékleten kell élvezniük a borukat, amilyen hőmérsékleten csak akarják, és ne hagyd, hogy bárki mást mondjon.
(Forrás: bon appétit)
