Skanda Gautam/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
  ●  Gasztronómia

Az életüket kockáztatják a hallucinogén, mérgező mézért Nepálban

A Himalája meredek sziklafalain különleges méz rejtőzik, amelynek begyűjtése életveszélyes vállalkozás. Az úgynevezett őrült méz (mad honey) nemcsak ritkasága miatt számít értékesnek: olyan természetes méreganyagokat tartalmaz, amelyek megváltoztathatják az érzékelést, súlyosabb esetben pedig akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak. A nepáli gurung közösség tagjai mégis generációk óta gyűjtik, sokszor több tíz méter magas sziklafalakon egyensúlyozva.

A Himalája eldugott vidékein élő gurung mézvadászok hagyományos módszerekkel szerzik meg a különleges mézet. A méhkasokhoz hosszú, kézzel készített kötélhágcsókon ereszkednek le, miközben hatalmas méhek ezrei veszik körül őket.

A sziklafalakon élő Apis laboriosa a világ legnagyobb mézelő méhfaja, amelynek dolgozói akár három centiméter hosszúra is megnőhetnek. Fullánkjuk a ruházaton is áthatolhat, így a mézgyűjtőknek a mélység mellett a fájdalmas csípésekkel is meg kell küzdeniük.

Az életüket kockáztatják a hallucinogén, mérgező mézért Nepálban
Nepáli mézvadászat
Fotó: Sunil Pradhan/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Miért okozhat hallucinációkat az őrült méz?

A különleges méz hatását a rododendronok nektárjából származó grayanotoxinok okozzák. Ezek a természetes méreganyagok befolyásolják az ideg- és izomsejtek működését, ezért fogyasztásuk különféle idegrendszeri és testi tünetekkel járhat.

A mérgezés során előfordulhat szédülés, hányinger, hányás, zsibbadás és érzékelési zavar, egyes beszámolók pedig hallucinációkról is említést tesznek. Súlyosabb esetben a méreganyagok jelentősen lelassíthatják a szívverést, vérnyomásesést és eszméletvesztést okozhatnak. A helyiek hagyományosan kis mennyiségben, különféle panaszok enyhítésére vagy afrodiziákumként is fogyasztják, ám ezeknek a felhasználási módoknak a hatásossága nem tekinthető bizonyítottnak.

Az őrült méz különösen veszélyes tulajdonsága, hogy toxintartalma változó, így a fogyasztó nem tudhatja pontosan, mekkora mennyiség okozhat mérgezést.

Életveszélyes munka a Himalája sziklafalain

Egy, a nepáli mézvadászok életét bemutató dokumentumfilmben a készítők egy távoli gurung faluba látogattak el, ahol egy család három generációja foglalkozik a hagyományos mézgyűjtéssel. A vadászok maguk készítik el a bambuszkötelekből és falécekből álló hágcsókat, amelyek hossza akár a 80 métert is elérheti. Ezeket a sziklafal tetején rögzítik, majd a mézgyűjtők leereszkednek a kaptárakhoz.

A méhkolóniák hatalmas, szabadon függő lépeket építenek a sziklákra. Egy-egy telep akár százezer méhből is állhat, amelyek közösen védik otthonukat a betolakodóktól. A mézvadászok füsttel próbálják távol tartani a rovarokat, miközben hosszú rudakkal levágják a mézzel teli lépek darabjait. A több kilogrammos darabokat kosarakba gyűjtik, amelyeket társaik a sziklafal alján fogadnak. A munka rendkívüli ügyességet és összpontosítást igényel. Egy rossz mozdulat végzetes zuhanáshoz vezethet, miközben a vadászokat akár több tucat vagy száz méhcsípés is érheti. A mézgyűjtés ráadásul az időjárástól is függ. A monszun közeledtével a heves esőzések és a csúszós hegyi ösvények még veszélyesebbé teszik a munkát.

Az életüket kockáztatják a hallucinogén, mérgező mézért Nepálban
Mézvadászat
Fotó: Kevin Frayer/Getty Images
Több százezer forintot is érhet egy kilogramm?

A különleges méz ára jelentősen meghaladhatja a hagyományos mézekét. A dokumentumfilmben elhangzó példa szerint a magas grayanotoxin-tartalmú ritkaság 200 grammját körülbelül 400 dollárért (megközelítőleg 132 ezer forintért), vagyis kilogrammonként 2000 dolláros áron (körülbelül 660 ezer forint) kínálták.

A mézvadászok azonban ebből jóval kevesebbet látnak viszont: a film szerint egy kilogramm eladásából fejenként kevesebb mint 50 dollárhoz jutnak. A különbség jól mutatja, hogy a veszélyes munkát végző helyiek és a végső fogyasztók között mekkora árkülönbség alakulhat ki. A méz begyűjtése után a vadászok kiszűrik a lépből a lárvákat, az elpusztult méheket és az egyéb szennyeződéseket, majd tárolóedényekbe töltik a kész terméket.

A méz, amelyet egykor fegyverként is bevetettek

Az őrült méz különleges hatásait már az ókorban is ismerték. A dokumentumfilm felidézi azt a történelmi beszámolót, amely szerint Kr. e. 67-ben, a rómaiak elleni háború során a pontoszi katonák mérgező mézet helyeztek el az ellenséges sereg útvonalán. A mézet elfogyasztó római katonák rosszul lettek, elvesztették harcképességüket, így könnyű célponttá váltak az ellenfél számára. A méz tehát nemcsak különleges élelmiszerként, hanem a hadviselés egyik szokatlan eszközeként is megjelent a történelemben.

A dokumentumfilm készítője maga is megkóstolta a nepáli mézet, ám a kísérlet kellemetlen következményekkel járt. Először bizsergést és szokatlan hőérzetet tapasztalt, később azonban fejfájás, hányinger, zsibbadás és hányás jelentkezett nála. Egyik társa már kisebb mennyiségtől is súlyosan rosszul lett. A készítő beszámolója szerint csak másnapra javult az állapota.

Az őrült méz története egyszerre szól egy különleges természeti jelenségről és egy évszázadok óta fennmaradt hagyományról. A gurung mézvadászok munkája rendkívüli tudást és bátorságot igényel, miközben az általuk gyűjtött méz fogyasztása komoly egészségügyi kockázatokat rejt. Éppen ezért a különlegességet nem érdemes ártalmatlan természetes szerként kezelni: a grayanotoxin-mérgezés kiszámíthatatlan, és súlyos esetben sürgős orvosi ellátást igényel.

Nyitókép: Nepáli mézvadász / Skanda Gautam/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!