Bajban a tradicionális francia bagett, egyre kevesebben fogyasztják
Bár Franciország ikonikus pékáruját, a bagettet senkinek nem kell bemutatni, a népszerű élelmiszerből mégis egyre kevesebb fogy anyaországában. A bagettvásárlás lassan kikopik a hétköznapokból, és egészen új kultúra alakulhat ki helyette.
A bagettkészítés mestersége 2022 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része; az elismerés világszerte még nagyobb figyelmet irányított a franciák ikonikus pékárujára, növelve ezzel a népszerűségét. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök például „250 gramm varázslatnak és tökéletességnek” nevezte a pékárut. Ennek ellenére Franciaországban egyre kevesebb bagett fogy, ezzel párhuzamosan pedig az is átalakul, ahogy a vásárlók a kenyérfélékre tekintenek.
A számok magukért beszélnek: míg a második világháború után napi 70,9 dkg dekagramm kenyeret fogyasztottak a franciák, 2015-re ez 11,3 dkg-ra esett vissza, ma pedig már csupán 10 dkg fogy naponta, ami kevesebb mint egy fél bagettet jelent.
A bagettek hanyatló sorsát jól jelzi, hogy a TasteAtlas által összeállított, a világ legjobb kenyereit ismertető listán nem került a TOP10-be, amit cikkünkben részletesen is bemutatunk.
A CNBPF 2023-as felmérésében a megkérdezett 1000 fogyasztó 36 százaléka állította, hogy az elmúlt öt évben kevesebb kenyeret fogyasztott. A szakértők szerint mindebben az életmódbeli változások, új sütési trendek elterjedése és az amerikai típusú, szeletelt fehér kenyér térnyerése is szerepet játszik. Dominique Anract, a CNBPF elnöke szerint különösen a fiatalok azok, akik nem fogyasztanak napi szinten bagettet, hiszen egyre kevesebbet főznek és többször választják a gyorsétteremeket.
Közben látványosan emelkedik a „neoboulangerie”-k száma: ezekben a pékségekben ősi gabonákkal, bioliszttel és hosszú érlelésű kovászos tésztával dolgoznak, és van, ahol már egyáltalán nem sütnek bagettet.
Benoît Castel, a modern kenyérmozgalom egyik úttörője a nagy, hagyományos kenyerek híve. Nála a „pain du coin” – melynek neve egyszerre jelent helyi kenyeret és birsalapú kovászt – viszi a prímet. Hozzátette, hogy a bagett gyorsabban sült, mint a korábbi, heti egyszer készített nagy kenyerek. A pékáru hamar a párizsi középosztály kedvencévé vált, ám gyors romlandósága miatt rengeteg hulladékot termelt. Castel ezt a „pain d’hier et de demain” (a tegnap és holnap kenyere) nevű, fel nem használt árukészletből sütött kenyérrel igyekszik csökkenteni.
Bár a kézműves kenyerek népszerűsége nő, áruk továbbra is magas: míg egy sima bagett körülbelül 1 euróba kerül, a hagyományos bagett pedig 1,30 euróba, addig a félkilós, kézműves kenyerek darabja akár 7 euróba is kerülhet. Éric Kayser pék szerint ezek a trendek már egy szűkebb középosztálybeli réteget szólítanak meg. Mindezek ellenére a bagett szerinte nincs veszélyben, hiszen a francia szendvicsek kultúrája – amely a kilencvenes évek végén indult be – komoly húzóerőt jelent.
Anract is úgy látja, hogy a kenyérhez kötődő kultúra folyamatosan fejlődik a kihívások hatására. A zero waste pékségek, a bio kovászos kenyerek és a hagyományos technikák alkalmazása mind ezt mutatja. Bár kevesebb kenyeret eszünk, egyre jobb minőséget keresünk, és – ahogy Castel mondja – talán soha nem ettünk még olyan jó kenyeret, mint amit manapaság Párizsban kapni.
Forrás: CNN Travel
Olvasd el ezt is!