Három étel, ami egykor nem számított ínyencségnek

Homár

Unsplash

A ma már csemegeként felszolgált homár egykor bőséges mennyiségben volt megtalálható, ezért sokan trágyaként és halcsalinak használták, és csupán a szegény emberek fogyasztották.

Az 1800-as évek közepe előtt úgy gondolták, hogy a homár csak a szegényeknek való étel. Gyakori volt, hogy a rabokat, rabszolgákat és tanoncokat pénzmegtakarítás céljából homárral etették.

Quinoa

Unsplash

A quinoa számos egészségügyi előnye miatt ma már szupermagként ismerik, de egy időben megvetették, mint indiánok ételét. A quinoa termesztése körülbelül 3000-4000 évvel ezelőtt kezdődött. A világ többi része nem ismerte, de az andoki kultúrában alapvető élelmiszernek számított. Rajtuk kívül az inkák is nagyra becsülték a quinoát, szentnek tartották, és a gabonafélék anyjaként emlegették. Később azonban, amikor a spanyol hódítók Dél-Amerikába érkeztek, megvetették, sőt, elnyomták a termesztését.

A quinoa népszerűsége csak a 20. század végén nőtt meg. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FOA) szerint a világ quinoa-termelése a 20. század végén megduplázódott. Az ENSZ FOA a 2013-as évet pedig a quinoa nemzetközi évének nyilvánította.

Sushi

Unsplash

Akkoriban a halat rizsbe tették, amikor már erjedt, ám így egy ideig még ehetővé vált. Amikor eljött a hal elfogyasztásának ideje, a rizst kidobták, a halat pedig leöblítették, majd elfogyasztották. Mivel ez olcsóbb volt, mint naponta friss halat vásárolni, hamar népszerűvé vált.

A 7. századra a sushi népszerűvé vált Japánban. A 17. század elején a japánok elkezdtek tartósítószereket, például szakét vagy ecetet adni a rizshez, amelyet a hallal együtt fogyasztottak. Hamarosan a sushi önmagában is teljes értékű étellé vált, nem pedig a halak tartósításának technikájává.