Itthon gyomként bánunk ezzel a növénnyel, Norvégiában viszont komoly pénzt adnak érte
Magyarországon sokan bosszantó gyomként tekintenek a csalánra, Skandináviában viszont régóta megbecsült alapanyagnak számít a konyhában. Norvégiában tavasszal egyike az első friss zöldeknek, amelyből prémium termékek is készülnek. A szárított levelekből készült tea vagy a különféle kivonatok ára kifejezetten magas is lehet.
A csalán világszerte elterjedt növény, amelynek mintegy 80 faja ismert. Magyarországon leginkább a nagycsalán fordul elő, amellyel erdőszéleken, árokpartokon, elhagyott területeken és kertekben is gyakran találkozhatunk. Legkönnyebben a leveleken és a száron található apró, szúrós szőrről ismerhető fel, amelyek érintéskor csípő, égető érzést okoznak.
Bár itthon sokan inkább irtják, a csalán jóval értékesebb annál, mint amilyennek elsőre tűnik. Jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint, A-vitamint, K-vitamint, vasat, kalciumot, magnéziumot, mangánt és antioxidánsokat. Ezek az összetevők hozzájárulhatnak az immunrendszer, a csontok és a sejtek védelmének támogatásához.
A belőle készült teát a népi gyógyászatban vértisztító, vízhajtó és vérképző hatása miatt fogyasztják, de máj- és epepanaszok, légúti betegségek, szezonális allergia vagy fáradékonyság esetén is alkalmazható. Külsőleg hajápolásra, illetve ízületi és reumatikus problémák enyhítésére is használják.
A csalánban található vegyületek gyulladáscsökkentő hatással is bírhatnak, leginkább a vérnyomás és a keringés támogatásával hozzák összefüggésbe őket. Fontos ugyanakkor, hogy gyógyászati célú, rendszeres fogyasztás előtt érdemes szakemberrel egyeztetni, főleg krónikus betegség, várandósság vagy szoptatás esetén.
Skandináviában azonban egészen másként tekintenek rá – írja a Vince. Norvégiában a csalán régóta a gasztronómia része, tavasszal pedig az egyik első friss zöldként kerül az asztalra. A fiatal leveleket forrázással kezelik, így elveszítik csípő hatásukat, ízük pedig kissé a spenótra emlékeztet.
A csalánt sokféleképpen használják az északi konyhában. Készül belőle krémleves, pesztó, zöld szósz, de piték és palacsinták töltelékeként, kenyerekben és teaként is megjelenik. Akár salátákba vagy gyümölcspépekbe is kerülhet, de nyersen csak kellő körültekintéssel érdemes bánni vele a csípő szőrök miatt.
A szárított csalánteák ára Norvégiában általában 70–150 norvég korona között mozog, ami nagyjából 2500–5000 forintnak felel meg. A csalánmagért 100 grammonként akár 80–180 koronát (2600–6000 forintot) is elkérhetnek, a különféle kivonatok és kapszulák pedig ennél is drágábbak lehetnek. A speciális, prémium készítmények ára akár 350 koronára, vagyis majdnem 12 000 forintra rúghat.
Olvasd el ezt is!